Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - IV. Boros Tibor: Csapadékos és száraz időszakok Csonkamagyarországon

CSAPADÉKOS ÉS SZÁRAZ IDŐSZAKOK 315 berre a Dunántúl alig emelkedik a gyakoriság, ellenben az Alföldön nagy mértékben. Azt lehet mondani, hogy a Dunántúl áprilisban gyakorlatilag alig fordul elő 20 napnál hosszabb bővített száraz időszak (bár Magyaróvár, Pápa és Siófok a 30 év alatt 2—2 ilyen szárazságot észlelt) ; ugyancsak nagyon ritka júniusban a Dunántúl (de Bábolnán háromszor, Magyaróvári és Kápolnásnyéken kétszer fordult elő) és a Tiszántúl (itt csak Tiszafüreden volt két ilyen szárazság). Ellenben nagyon gyakori márciusban a Duna—Tisza-közén (átlagban minden negyedik évre jut egy, de Kecskeméten 30 év leforgása alatt 10-szer, Vácott és Gödöllőn kilencszer fordult elő), de jóval ritkább ugyanakkor a Dunántúl. (Itt csak a nyugati határszélen észlelték ötször, ellenben Magyaróvári, Rinyakovácsin és Németbólyon csak kétszer). Júliusban Szentgotthárdon, Szombathelyen, Siófokon és Németbólyon egyszer. Felsőbabádon is csak egyszer, Tiszafüreden, Gégényben és Csarodán szintén egyszer, Tokajban egyszer sem fordult elő 20 napnál hosszabb bővített időszak, ezzel szemben Kiskúnhalason hétszer, Kecskeméten hatszor, Cibakházán pedig ötször. Valamennyi állomás csak január, február, március és november hónapokban észlelt ilyen tartós szárazságot. Áprilisban Bábolna, a dcldunántúli állomások és velük együtt Kalocsa nem tapasztalt 20 napos szárazságot. Májusban Szentgotthárd, Keszthely, Tiszafüred és Nyíregyháza, júniusban az ország déli részén több állomás nem észlelt ilyet. Júliusban Tokajon, augusztusban Debrecenben, szeptemberben és októberben Szentgottháidon nem fordult elő 20 napnál hosszabb száraz időszak. A márciustól szeptemberig észlelt bővített száraz időszakok összes számát a 14. térkép ábrázolja. A 13. ábrán egymás mellett látjuk a 20 napnál hosszabb bővített és teljesen száraz időszakok évi menetét is. A görbék alakulása egymással és a csapadékösszeg változásával is teljesen megegyezik. A bővített száraz időszakok gyakorisága decemberben kétszerese a teljesen száraz időszakok gyakoriságának, januárban 4-4-szerese, a többi hónapokban ezek között a határok között ingadozik. Fontosságuk miatt összeállítottuk még a 30 napnál hosszabb bővített száraz időszakok gyakoriságát is (XVIII. táblázat, c.). Ilye n tartós szárazság nrég a téli hónapokban is különös figyelmet érdemel, a tavaszi és nyári hónapokban pedig súlyos következményekkel jár. Előfordulásuk szerencsére ritka. A legnagyobb gyakorisági értékeket márciusban látjuk : a Tiszántúl átlag minden 10 évben fordul elő egy teljes hónapig tartó szárazság. Ellenben a Dunántúl áprilisban, a Hegyvidéken áprilisban, júliusban, augusztusban és decemberben a 30 év folyamán egyáltalán nem fordult elő ilyen szárazság. Mivel itt már az országrészenkénti átlagértékek nem sokat mondanak, nézzük inkább az egyes állomások megfigyeléseit. Januárban Kecskeméten négyszer, öt más állomáson 3—3-szor fordult elő egy hónapnál tovább tartó száraz időszak. Februárban Kápolna három évben észlelt ilyen szárazságot, de a 40 állomás közül 13 egyáltalán nem. Márciusban csak Magyaróvár, Hőgyész 14. ábra. Hány 20 napnál hosszabb bővített száraz időszak volt 1901 30 közt. (Március—szeptember.)