Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - IV. Boros Tibor: Csapadékos és száraz időszakok Csonkamagyarországon

316 BOROS TIBOR és Felsőbabád nem tapasztalt ilyen hosszú szárazságot, a többi állomáson előfordult, sőt Gödöllőn ötször, Cibakházán, Debrecenben és Tokajban négyszer, 10 állomáson 3—3-szor. Áprilisban és májusban szerencsére ritkaságszámba megy az egyhónapos szárazság : áprilisban csak Szeged, Kápolna, Debrecen, Gégény és Csaroda észlelt 1—1-et, májusban pedig Pápa, Felsőbabád, Fegyvernek, Csaroda és Vilmány. Júniusban Vácott két ízben, Pápán, Kápolnásnyéken, Balassagyarmaton, Szentesen, Nyíregyházán, Tokajban, Vilmányon és Bódvarákón 1—1 ízben 30 napnál hosszabb ideig nem esett 1 mm-t elérő esőmennyiség. Júliusban azután kidomborodik a Duna—Tisza-közének nagy hajlama a hosszú szárazságokra : Kecskeméten 30 év leforgása alatt háromszor, Kiskúnhalason és Fegyvtrneken kétszer volt egy hónapnál hosszabb szárazság, további 13 állomáson 11 -szer (ezek közül hét dunántúli állomás). Augusztusban Vácott kétszer, nyolc állomáson egyszer észleltek ilyen hosszú szárazságot (közülük hét tiszántúli, egy dunántúli). Szeptemberben és októberben gyakoribb az előfordulás : szeptemberben Vácott kétszer, októberben Felsőbabádon, Egerben és Kápolnán háromszor, nyolc állomáson (köztük Budapesten is) kétszer figyeltek meg egyhónapos szárazságot (köztük csak egy dunántúli állomás van : Magyaróvár). Érdekes, hogy decemberben Szentgotthárdon négy ízben fordult elő 30 napos szárazság, rajta kívül azonban összesen csak négy állomáson észleltek egyet-egyet. Ismételjük, hogy a 30 napnál hosszabb szárazságokat arra a hónapra számítottuk, amelybe a száraz időszak napjainak nagyobb része esett, mert hiszen majdnem mindig átnyúlnak egyik hónapról a másikra. A 12 napnál hosszabb száraz időszakok mezőgazdasági szempontból azért fontosak, mert körülbelül 12 najpban jelölhető meg az a határ, amelyen túl a tavaszi és nyári hónapokban feltétlenül öntözésre van szükség. Kivételes esetekben (hosszú esős időszak után) ez a határ kitolható ugyan, máskor azonban (ha pl. két száraz időszakot jelentéktelen, csupán néhány mm csapadékot hozó esőzés választ el egymástól, továbbá nagyonmagas hőmérséklet, vagy élénk légmozgás esetén) ez a 12 napos határ is túlságosan hosszúnak mondható, mert az öntözés már előbb szükségessé válik. Ha tehát kiszámítjuk, hogy a bővített száraz időszakok a szárazság 12. napja ulán még hány száraz napot foglalnak magukba, akkor hozzávetőlegesen megkapjuk az öntözés nélkül feltétlenül aszálykárral járó napok számát, illetőleg az előbb említett okoknál fogva, számuknak inkább alsó hatá15. ábra Az öntözés nélkül feltétlenül aszálykárral járó napok évi és nyári (ápr.—szept.) átlagos száma.