Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)
2. szám - IV. Boros Tibor: Csapadékos és száraz időszakok Csonkamagyarországon
314 boros tibor sága, átlag minden második évben előfordult ilyen. Ettől kezdve ápiilisig gyorsan csökken a gyakoriság, a csökkenés lassan tovább is folytatódik és június—július— augusztus hónapokban a legkisebb, átíag csak minden negyedik évben fordul elő 12 napnál hosszabb bővített száraz időszak. Szeptember és október hónapokra ugrásszerű emelkedés mutatkozik, ettől kezdve ismét gyors csökkenés decemberig. A Duna—Tisza-közén a gyakoriság évi menete már nem ilyen szabályos. A tavaszi három hónap elég egyenletes, de júliusra és augusztusra jelentékeny emelkedés áll be, mindazonáltal a szeptemberi ugrás is megvan. A Tiszántúl feltűnő a márciusi 50%-os gyakoriság, ezzel szemben júniusban csak az évek 21%-ában lépett fel ilyen tartós szárazság. Ez még a dunántúlinál is kedvezőbb arány. A júliusi és szeptemberi nagy ugrás itt is megvan. Figyelemreméltó, hogy a Duna—Tisza-közén december kivételével az egész évben, a Tiszántúl pedig a három téli hónap és június kivéteével végig a száraz időszakok gyakoriabbak, mint a Dunántúl. A 13. ábra megmutatja, hogy 30 év közül hányban fordult elő az egyes hónapokban 12, ill. 20 napnál hosszabb bővített száraz időszak, ill. teljesen száraz időszak. A görbék menete lényeges vonásokban megegyezik. Érdekes, hogy a 12 napnál hosszabb bővített száraz időszakok gyakorisága átlag kétszer olyan nagy, mint a teljesen szárazaké. Azt lehetne várni, hogy ez a hányados a nyári hónapokban jóval kisebb lesz, mint a téliekben, mert télen a kis csapadékok gyakoriabbak. Ilyen értelmű eltolódást azonban a rajzon nem lehet látni. Összeállítottuk a gyakoriságnak néhány szélső értékét is. Szentgotthárdon januárban a 30 év közül 21-ben volt 12 napnál hosszabb bővített száraz időszak (70% !), Nyíregyházán ellenben csak hétszer. Májusban Balassagyarmaton csak négyszer fordult elő 30 év alatt ilyen száraz időszak, de Bábolnán 14-szer, több alföldi állomáson 13-szor. És újabb érdekes megvilágításban a tiszántúli június : Debrecenben 30 év alatt csak két hosszabb szárazság volt júniusban, Nyíregyházán és Mezőhegyesen csak 3, ezzel szemben Bábolnán 12, Budapesten és Gödöllőn 13. Júliusban az ismert jellegzetes eloszlás : Szentgotthárdon csak 4, Egerben csak 7 hosszabb száraz időszak fordult elő, de Tápiószelén 14, Cibakházán 15. Még fokozottabb figyelmet érdemelnek a 20 napnál hosszabb bővített száraz időszakok. Ezek már időjárási eseményszámba mennek. A XVIII. táblázat szerint gyakoriságuk áprilisra országszerte igen nagy esést mutat, de a Dunántúl és a Duna—Tisza-közén májusra újból emelkedik, ellenben a Tiszántúl és a Hegyvidéken májusra is folytatódik a csökkenés, úgyhogy ezeken az országrészeken jóval kedvezőbb a májusi gyakoriság, mint a Dunántúl. A Tiszántúl előnyös júniusi helyzetét itt is látjuk, júliusra azonban az egész országban (tehát a Dunántúl is) rosszabbodás mutatkozik, csak a Hegyvidéken nem. Feltűnő még, hogy szeptemI • и r m ív V ' vi 1 vu' vin 1 ix X xi XU 13. ábra. 30 év közül hány évben volt 12, ill. 20 napnál hosszabb bővített, ill. teljesen száraz időszak ?
