Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - IV. Boros Tibor: Csapadékos és száraz időszakok Csonkamagyarországon

CSAPADÉKOS ÉS SZÁRAZ IDŐSZAKOK 295 hónapok gyakorisága a Dunántúl nő, az Alföldön csökken, ugyanígy szeptemberről októberre. A csapadékos időszakokkal kapcsolatban még egy kérdést kell megvizsgálnunk, a csapadékos időszak átlagos hosszát. Az országrészenkénti és az országos átlagokat a VII. táblázatban találjuk. VII. TÁBLÁZAT. A csapadékos időszakok átlagos időtartama napokban. Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év Dunántúl 5-39 5-16 5-29 5-61 5-41 5-41 5-10 5-26 5-56 5-21 5-43 5-73 5-36 Alföld .. 5-34 5-11 5-76 5-58 5-65 5-15 5-10 5-10 5-54 5-35 6-38 5-30 5-43 Ország . . 5-36 5-13 5-58 5-59 5-54 5-25 5-10 5-16 5-55 5-30 6-01 5-4B 5-40 A két országrész közt a csapadékos időszakok átlagos hossza már nem mutat olyan jellegzetes eltolódást a Dunántúl javára, mint amilyet eddig minden vonatkozásban találtunk. A hónapok nagyobb részében (7 hónapban) hosszabbak ugyan ezek az időszakok a Dunántúl, mint az Alföldön, de a különbség egészen jelentéktelen, júniusban a legnagyobb. Az alföldi sorozatok csak négy hónapban hosszabbak, de ezek közül háromban (március-, május- és novemberben) a különbség igen számottevő, sőt novemberben csaknem egy teljes napot tesz ki. Ezek a nagy eltérések okozzák azután, hogy évi átlagban az Alföldön valamivel nagyobb a nedves időszakok átlagos hossza, mint a Dunántúl. Mindazonáltal a száraz jelleg nem ebben, hanem csak a nedves időszakok fellépésének gyakoriságában domborodik ki. Az országos átlagértékek nem mutatnak szembeötlő évi menetet. Meg kell jegyeznünk, hogy az itt kapott eredmények csak viszonylagosak, mert a csapadékos időszakok átlagos hossza természetesen attól függ, hogy hány napos csapadéksorozatot tekintünk már csapadékos időszaknak. Minél magasabban állapítjuk meg a nedves időszak legrövidebb hosszát, annál nagyobb átlagértéket fogunk kapni. Ha az alsó határt öt napban szabtuk volna meg, mint pl. Hellmann a Németországra vonatkozó vizsgálatánál, akkor nagyobb átlagos tartamokat kaptunk volna. Megvizsgálva, hogy a csapadékos időszakok átlagos hossza az állomások hány százalékán éri el szélső értékeit az év egyes hónapjaiban, a következőket találjuk : Az állomások felén a nedves időszakok novemberben a leghosszabbak, a többi állomáson március-, ápiilis- és szeptemberben. A mélypont többnyire a nyári hónapokra esik, de számos állomáson februárban és októberben legrövidebbek a csapadékos periódusok, a többi hónapra csak szórványosan jut egy-egy állomás. Országrészenként tekintve, a Dunántúl nyugati részén a tavaszi hónapokban, déli részén pedig decemberben van a maximum, a minimum főkép februárra esik. A Duna—Tisza-közén a főcsúcsérték októberre, a másodlagos májusra esik, a Tiszántúl pedig szinte kivétel nélkül novemberben lép fel (a másodlagos maximum egy tavaszi hónapra esik). A mélypont az Alföldön a nyári hónapokban, északkeleten októberben van.