Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - IV. Boros Tibor: Csapadékos és száraz időszakok Csonkamagyarországon

296 BOROS TIBOR Érdemes megnézni azt is, hogy milyen határok között mozognak az egyes állomásokon az átlagos hosszak. A legnagyobb értékek : Egerben márciusban 7-2 nap, Szerepen novemberben 7-0 nap, Túrkevén és Nyiregyházán ugyancsak novemberben 6-9 nap. Ezekkel szemben Kecskeméten augusztusban, Pápán februárban csak 4-3 nap, Egerben februárban, Balassagyarmaton és Tiszafüreden augusztusban, Gégényben októberben csak 4-4 nap, Kecskeméten júniusban és júliusban, Kalocsán júliusban 4-5 nap a nedves periódusok átlagos hossza. Ez pedig annyit jelent, hogy alig van négy napnál hosszabb esős időszak. Állítsuk most szembe ezekkel az átlagos hosszúságokkal a 30 év alatt észlelt abszolút leghosszabb csapadékos időszakokat. 20 napnál hosszabb esős időszak már valóban a kivételes ritkaságok közé tartozik. Annál feltűnőbbek egyes rendkívül hosszú periódusok. Magyaróvárott 28 napos esős időszakot észleltek 1902. júniusában, Balassagyarmaton 26 naposat és Kalocsán 25 naposat 1923. novemberében. Budapesten 1918. decemberében volt 22 napos csapadéksorozat, Szegeden a leghosszabb^ esős időszak 1916. áprilisában volt (21 nap), Tiszafüreden 1912. szeptemberében (20 nap). A többi állomáson nem fordult elő 20 napos, vagy annál hosszabb csapadékos időszak. Érdekes, hogy a Dunántúl megfigyelt leghosszabb sorozatok rövidebbek, mint az Alföldön észleltek, 20 napot elérő sorozat csak egyetlenegy van. A Dunántúl időjárási jellegéhez tehát nem tartoznak hozzá a hosszú nedves peiiódusok, ez fejeződött ki már az átlagos hosszban is (Vll. táblázat). A tiszántúli leghoszszabb periódusok a tiszafüredi kivételével mind novemberből valók, ez szép meg-'; egyezésben van azzal, hogy ezen a vidéken az átlagos hossz is ebben a hónapban a legnagyobb. B) Száraz időszakok. Éppúgy, mint az esős időszakok vizsgálatánál, a száraz időszakokra vonatkozó összeállításoknál is csak a legjobbnak talált 21 állomás adatai voltak feldolgozhatók. A VIII. táblázatból látjuk, hogy a csapadék nélküli időszakok száma az VIII. TÁBLÁZAT. A száraz időszakok száma 1901—30. Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. ÉvDunántúl 57-0 54-8 52-1 48-5 54-3 51-3 56-6 55-8 52-0 56-0 54-5 45-8 53-2 Alföld . . 56-3 51-9 54-7 49-3 57-5 52-8 57-5 64-0 54-8 53-4 50-2 44-4 53-9 Ország.. 56-6 53-0 53-7 49-0 56-3 52-2 57-1 60-9 53-8 54-4 51-9 44-9 53-7 ország mindkét vidékén a tavaszi hónapok közül áprilisban a legkisebb ; májusra emelkedést mutat, júniusra ismét csökken. Júliusban a Dunántúl a száraz időszakok száma nyári csúcsértékét éri el. Ezzel szemben az Alföldön, bár júniushoz képest július szintén erős emelkedést mutat, az augusztus még erősen felülmúlja a júliust is. Augusztustól kezdve az Alföldön a száraz periódusok száma folytonosan csökken egészen decemberig, ekkor éri el mindkét országrészben mélypontját. Az országos középértékek nagy vonásokban ugyanilyen menetűek. A maximum augusztusban van, hiszen a Dunántúl nyugati és délnyugati részének kivételével szinte mindenütt augusztusban legnagyobb a száraz időszakok száma. A minimum eloszlása nem