Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - IV. Boros Tibor: Csapadékos és száraz időszakok Csonkamagyarországon

294 BOROS TIBOR Országrészek szerint a Dunántúl nyugati részén április—májusban van maximum, tehát ekkor legnagyobb egy nedves időszak valószínűsége. A Duna— Tisza-közén áprilisban, a Tiszántúl szinte kivétel nélkül decemberben éri el a gyakoriság legnagyobb értékét, de októberben is erősen megközelíti. Az északi dombosvidéken júniusban is igen gyakoriak a nedves periódusok. A minimumok a Dunántúl déli részén januárban, a Kis-Alföldön és a Duna—Tisza-közén júliusban következnek be, de az októberi gyakoriságok is közeljárnak a minimumhoz. Augusztusban országszerte igen kicsiny a nedves időszakok gyakorisága. A hat napnál hosszabb csapadékos időszakok gyakoriságának vizsgálata a következőkre vezet : A Dunántúl nyugati részén áprilisra és decemberre esnek a maximumok, déli részén csak decemberre. A Duna—Tisza-közén a gyakoriság legnagyobb októberben, a második maximum pedig májusban mutatkozik. Az északi dombosvidéken a hosszú esős időszak leggyakoribb márciusban és a téli hónapokban, a Tiszántúl pedig általánosan novemberben. Eddig a csapadékos időszakok fellépésének gyakoriságával foglalkoztunk, nézzük most a dolgot más oldalról. Nincs ugyan jogunk azt mondani, hogy ha egy hónapban nincs nedves időszak, az a hónap már száraz jellegű lenne, de mindenesetre sok tekintetben jellemző képet kapunk, ha összeállítjuk, hogy az évek hány százalékában nem volt az egyes hónapokban csapadékos időszak (VI. táblázat). VI. TÁBLÁZAT. Az évek hány %-ában nem volt csapadékos időszak az egyes hónapokban. Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év Dunántúl 50 39 39 31 31 41 45 55 34 49 45 33 41-0 Alföld .. 47 49 46 35 44 41 55 62 49 41 43 30 45-3 Ország . . 48 46 43 33 39 41 51 59 44 44 44 31 43-7 Teimészetes, hogy ebből a táblázatból fordított értelemben közelítőleg ugyanazt a képet kell kapnunk, mint a III. táblázatból. A két dolog azért nem azonos teljesen, mert a gyakorisági értékeket az összes előfordult csapadékos időszakok számából állapítottuk meg és nem vettük tekintetbe azt, hogy egy hónapban két vagy több nedves időszak is felléphetett. Ezért ez a táblázat talán még jobban mutatja a valóságos viszonyokat . A nedves időszak nélküli hónapok száma áprilisig folytonosan csökken, innen augusztusig fokozatosan növekszik, a három őszi hónapban teljesen egyforma, decemberben pedig eléri mélypontját. Itt is látjuk, hogy a gazdaságilag legfontosabb hónapokban, május, július, augusztus és szeptemberben a nedves időszak nélküli évek száma az Alföldön jóval nagyobb, mint a Dunántúl. Az Alföldön az augusztusok 62%-a esős időszak nélkül télik él (sőt Balassagyarmaton, Bódvarákón és Tiszafüreden 77%). A három nyári hónap együtt a Dunántúl az évek 47 %-ában, az Alföldön 53 %-ában csapadéksorozat nélküli, pedig ezekben a számokban már a június kiegyenlítő hatása érvényesül. Feltűnő itt is az a jelenség (ezt már alkalmunk volt egyszer megfigyelni), hogy júniusra és októberre a két országrész viszonyaiban ellenkező értelmű eltolódás áll elő : májusról júniusra a száraz