Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - IV. Boros Tibor: Csapadékos és száraz időszakok Csonkamagyarországon

CSAPADÉKOS ES SZÁRAZ IDŐSZAKOK CSONKAMAGYARORSZÁGON. írta : BOROS TIBOR. A „Vízügyi Közlemények" 1936. évi 3. számában az öntözés jelentőségével és a kat. holdanként szükséges öntözővíz mennyiségének meghatározásával foglalkoztunk. Számításaink alapja a havi csapadékmennyiség volt. Nyilvánvaló azonban, hogy a csapadék mennyiségen kívül számottevő, szinte döntő befolyása van a csapadék időbeli eloszlásának is. Ha például valamely állomáson az 54 mm-es július havi esőmennyiséget két, július 2-i és 27-i nagy zápor szolgáltatta, joggal állíthatjuk, hogy ez a hónap nagyon száraz volt. Nemcsak azért, mert 25 napig semmi eső sem esett, hanem azért is, mert a heves záporok alakjában lehullott vízmennyiséget a növényzet és a talaj nem tudja teljesen hasznosítani. A víz számottevő része felhasználatlanul lefolyik és elpárolog. Ha ellenben az 54 mm-t egymástól legfeljebb 2—3 száraz nap által elválasztott 12 esős nap adta, akkor a növényzet nedvességszükséglete kielégítően fedezve volt. Ezért szükséges, hogy az öntözés kérdését a csapadék időbeli eloszlásának szempontjából is megvizsgáljuk. Ennek a feladatunknak a legkönnyebben úgy tehetünk eleget, hogy a csapadékos és száraz időszakok kérdését tanulniányozzuk. Ebből a célból négy különböző szempont szerint állítottuk össze a csapadékos és száraz időszakokat. AJ Először a csapadékos időszakokkal foglalkozunk. Nyilvánvaló, hogy az „időszak" fogalmának meghatározásában elkerülhetetlen bizonyos önkényesség. El kell ugyanis dönteni, hogy milyen hosszú időtartamot tekintsünk már nedves vagy száraz jellegű időszaknak. Ez az önkényesség csak úgy volna elkerülhető, hogy már két egymás után következő egyforma jellegű napot is „időszak"-nak tekintenénk. Ez gyakorlati szempontból egyáltalán nem lenne megfelelő megoldás, mert két egymást követő esős vagy száraz nap még semmiféle tekintetben sem nedves vagy száraz „időszak", legkevésbbé mezőgazdasági szempontból. Célszerűnek látszott az időszak alsó határát 4 napban meghatározni. Eszerint csapadékos időszaknak tekintünk legalább négy egymást követő olyan napot, amelyek mindegyikén volt csapadék (csapadéknak tekintve a megmérhető csapadéknyomot is). B) Teljesen száraz időszakot alkot legalább négy egymást követő nap, ha mindegyikük teljesen csapadék nélküli volt. C) A mezőgazdaság szempontjából azonban egyáltalán nem jelenti a száraz időszak megszakítását, ha közben egy napon néhány tizedmilliméter eső esik. Az ilyen kis csapadékmennyiség jórészt még a föld felületéről elpárolog, anélkül, hogy felhasználható lett volna. I)e ha esetleg be is szivárog, a szomjas földben nyomtalanul tűnik el. Teljesen indokolatlan tehát, hogy ezeket a kis esőmennyiségeket a száraz időszak megszakításának tekintsük. Megkülönböztetésül a meteoro-