Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - IV. Boros Tibor: Csapadékos és száraz időszakok Csonkamagyarországon

CSAPADÉKOS ÉS SZÁRAZ IDŐSZAKOK 28» lógiailag értelmezett száraz időszaktól az ilyen száraz időszakot bővítettnek nevezzük. Bővített száraz időszakon értünk tehát legalább 4 egymást követő napot, ha a csapadékmennyiség egyiken sem érte el az 1 mm-t. D) A tapasztalat azt mutatja, hogy rövid időközökben hulló kisebb, 5 mm-en aluli esők a növényzet vízszükségletét fedezik. Egyúttal azonban azt is tapasztalhatjuk, hogy különösen a nyári hónapokban íitka eset az, amikor ilyen kisebb esők kis időközökben követik egymást. Ezért érdemesnek látszott, főként a nyári hónapokra való tekintettel, még jobban kibővíteni a száraz időszak fogalmát és bizonyos értelemben száraznak tekinteni egy időszakot még akkor is, ha közben a csapadék mennyisége egy napon sem haladta meg az 5 mm-t. Természetes, hogy ilyen időszakoknak csak akkor van gyakorlati fontosságuk, ha tekintélyes hosszúságúak, ezért itt az előbbiekben figyelembe vett 4 napos időtartamot lényegesen ki kellett bővíteni és a tapasztalatok alapján 16 napban megállapítani. Eszerint fokozott szárazsági időszakon értünk legalább 16 egymást követő napot, ha a csapadékmennyiség egyik napon sem haladta meg az 5 mm-t. Meg kell jegyeznünk, hogy a száraz és csapadékos időszakok kérdésében Németországra vonatkozólag igen alapos és beható vizsgálatokat végzett Hellmann

1, Magyarországra vonatkozólag azonban, — noha többen foglalkoztak éghajlatunk jellegzetes aszályosságával,

2 — - ilyen vizsgálatok eddig még nem történtek. Hellmann csak a szigorúan értelmezett csapadékos és száraz időszakokat vette tekintetbe, tehát az AJ és B) pontok alatt meghatározottakat és nem 4, hanem csak 5 egymásután következő egyenlő jellegű napot tekintett nedves vagy száraz időszaknak. Azt hisszük azonban, hogy változtatásaink jobban megfelelnek a magyar viszonyoknak, a bővített és fokozott szárazsági időszakok viszgálatát pedig a mezőgazdaság követelményei indokolják. A) Csapadékos időszakok. A csapadékos időszakok összeállításánál 40 észlelőállomás adatait dolgoztuk fel az 1901-től 1930-ig terjedő időközre vonatkozólag. Az állomásokat az 1. számú térkép mutatja. 30 éves időtartam már elegendő arra, hogy a csapadékos időszakokra megbízható adatokat szolgáltasson. Ellenőrzés végett feldolgoztuk ugyanis néhány 60 éves sorozattal rendelkező állomásnak 1871-től 1900-ig terjedő észleléseit is és az eredmények kielégítő megegyezést mutattak, annak jeléül, hogy 30 éves sorozat már elegendő biztosságot nyújt. 1 Prof. Dr. G. Hellmann : Die Niederschläge in den norddeutschen Stromgebieten. Berlin, Dietrich Reimer, 1906. 3 kötet. 2 Róna Zsigmond : Magyarország éghajlata, 1909. Raum Oszkár : A Nagy és Kis Magyar Alföld csapadékviszonyai. A Meteor. IntÉvkönyvei, XXXI. kötet IV. rész. Dr. Réthly Antal : Éghajlati különbségek Szilézia és a Nagy Magyar Alföld között. Köztelek, 1928. (il. szám. Dr. Réthly Antal : Az Alföld csapadékviszonyai. Az „Újabb tanulmányok az öntözésről" c. földmív. min. kiadványban, Budapest, 1933. Dr. Réthly Antal : Megváltoztatta-e éghajlatunkat az ármentesítés ? Vízügyi Közlemények, Budapest, 1930. 19