Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - II. Bartus Adolf: Képletek ábrázolása sortálló pontokkal

204 BA

RT

TTS ADOLF Ezt az egyenletet írjuk a (73) alaknak megfelelően : R\-rf)

+{

R~rf\

(m> + b

=

0 " (80

) Ennélfogva most : S TÏH^ f

i = -ß. /2 = —17=; /з= Д 9з=—™, h

3 = -— (81) Legyen l = 2, akkor а (74) — (76) képletek szerint а (81) alatti értékekkel : 1 _ R X

l ~ 7

V

l ~ ТГ& (82

) _ 1 8__ 2 __ У 8 _ —2-828 s S2 - S s2 ; У ~ в2 - 8 + S2 (83) _ 1 2-828 m 2-828 m Х

3 ~ î . JÜlL ~ ~

2'

82

8 + m

2 ' У

з ~ . m

1 2-828 (84) У~8 + fi Megrajzolva a hosszegység átmérőjű kört, az 0

L érintőjére (I) felraktuk az O

x Ы

г = t

x = lf

1=R hosszakat, az átmérővel, mint hosszegységgel. Az / egyenesnek R=1 pontja már kiesik a rajzlapból. Ezért az 1 és 2 értékek közé eső R pontokat all. rajz szerint az a

1 = } távolságban húzott, а VI. Rajzban //-vei jelölt egyenesre felrakott hosszakkal határoztuk meg. A további pontokat a III. egyenesre falrakott ОС у = — = — If 1 в hosszakkal szerkesztettük. Hasonló módon szerkesztettük az s pontokat. A IV. egyenesre felraktuk az 0

t M

2 = t

2 = lf

2 = ~ 12 2/2 y— hosszakat. Ali. rajz a

2 hosszát 0~2 ]j S-nak véve, az ebben a távolságban meghúzott V. vízszintesre felraktuk a (77) képlet szerint az A

2 B

2 = a

2lf

2 = 0-2 fi —= — 0-2 a hosszakat, s még nagyobb értékeinél a (78) képletet alkalmaztuk és a VI. egyenesre felraktuk az hosszakat. 1

4 Clark i. m. 66 lap. oc -J— f