Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - II. Bartus Adolf: Képletek ábrázolása sortálló pontokkal

KÉPLETEK ÁBRÁZOLÁSA 205 Térjünk át m görbéjének szerkesztésére. Ha az R = 14--(s + m) m s + \~8- m 7+ fj. — képletben s = эо, akkor R = m. Mivel 0 pontban s = ос, meghúzzuk az OR sugarakat ; ezek az m = R pontokon tartoznak átmenni. A 12. rajz szerint p

3 q

3 = o

1p

3L^ = o

1p

3У 3 2-828 + m'

2—2-82

8 _ m ~ 1 3 2m ha most O

lP

3 = 08484, akkor m P

3 Q

3 = 0-&Ш 2-828 és ha öj Pl = 0.5656, akkor = 0-3 711 P\ Ql = 0-5656 m 2-828 = 0-2 m Az Oj P

3 távolságban húzott vízszintesre (VII. egyenes) felraktuk a P

3Q

a = 0'3m hosszakat és az О

гР\ távolságban húzott VIII. egyenesre 12. r

ajz. a P\ Q\ = 0-2 m. hosszakat. Az így keletkezett m sugársor az előbb meghúzott OR m-sugársort az illető m pontokban metszi. A VI. Rajz elkészülvén a például fölvett s = 2 5 то és то = 3 5 то méreteknek megfelelő középsugarat e két pontra fektetett egyenes adja meg : R = 1-7 то. Ezekután a II. Rajz szerint megkereshetjük ezen R és az illető J esésnek megfelelő sebességet. V. Gyakorlat. A (28) egyenletet Я állandóval így is írhatjuk : -L л Q — k- 2-818 U-dA —— = 0 ]fh \ 2 + D Ez megegyezik a (73) egyenlettel, ha /x = W' = f,= l, g

3 = 0, K = — \-2-818aD

2 D U és így a (74)—(76) képletek szerint : 2 + D