Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

4. szám - Szakirodalom

536 Az öntözővíz mennyiségének további szaporítását biztosítaná évente 50—70 millió m

3 víznek az átvezetése a vízválasztón túl folyó Iszkerbö\, egy 11-1 km hosszú csatorna segítségével. Ennek a csatornának az építése 35 millió levába (1-7 millió P) kerül. A két táro'ómű és a csatorna segítségével az öntözési időszakban 20—21 m'/mp víz kiszolgáltatására lesz mód. Ezzel és a Marica többi balparti mellékfolyójának vizével együttesen 75—100 ezer ha-t lehet öntözni. A Marica jobbpartján 60.000 ha szorul öntözésre. A Rodope-hegységből eredő mellékfolyók évi közepes hozama 36 m'/rap, de nyáron a vízszállítás csupán 7-5 m

3 és így ez a vízmennyiség csak 40.000 ha öntözését biztosítja. A hiányt a meglévő művek átépítésével lehet fedezni. Ezen a vidéken a Marica, Csepinszka, Vucsa, Csaja és Sztrema folyókon létesítendő duzzasztó és vízkivételi művek átépítése 50 millió levába (2-4 millió P) kerül. A maricavölgyi öntöző őcsatorna tervezett hossza 350 km, költsége 300 millió leva. Az egész öntözési rendszer költsége 1250 millió levára (60 millió P) tehető, vagyis 1 ha-ra 8—10.000 leva (230—280 P/k. hold) beruházás esik. A Sztara-Zagora vidékén, a Tunzsa folyón, Koprinka mellett 37 m magas völgyzárógátat. terveznek. A medence befogadóképessége 96 millió m

3 és 130 millió leva (6-3 millió P) költséggel 11 —12 m'/mp öntözővizet biztosítana. Az egész öntözés költsége 600 millió levât (29 millió P) tenne ki. Már említettük, hogy a délbalkáni folyók sok iszapot és homokot hoznak magukkal. Például a Topolnica az 1926—28. évi megfigyelések szerint átlag évi 0-88 kg iszapot hoz 1 m

3 vízben. Ez évi 300.000 tonna, vagyis 750,000 m

3, iszapot jelent. A víz iszapszállítását tehát minden erővel csökkenteni kell. Az öntözött földek hozadéktöbblete igen tekintélyes, a délbulgáriai öntözőtársulatok 1937. évi jelentése szerint ha-ként kb. 15.000 leva (420 P/kat. hold). Az öntözött földek értéke természetesen szintén nagy emelkedést mutat úgy, hogy amíg a nem öntözött föld ha-ja 12.000 leva, az öntözött földé 35.000 (300, ill. 1000 P/kat. hold) Megbízható, hivatalos adatok szerint az öntözetlen földek jövedelme 1 : 4 arányban viszonylik az öntözöttekéhez. A földek forgalmi értékének aránya pedig 1 : 3. A nemzeti vagyonnak a földek értékének emelkedéséből eredő gyarapodását 150.000 ha öntözése esetében 3 és fél milliárd levára becsülik ugyanakkor, amikor a befektetés csak másfél milliárd leva lenne. Hasonlóan a nemzeti jövedelem évi 2-25 milliárd levás növekedésével számolnak. A 8—10 éves beruházási terv tőkeszükségletét a Bolgár Földhitelbank bevonásával, az érdekeltek és az állam együttes igénybevételével, kívánják előteremteni. Az érdekeltekre 5% kamatot és 2% tőketörlesztést hárítva, ez hektáronként évi 400—450 leva (11 12-5 P/kat. hold) terhet jelentene, kb. annyit, amennyibe ma az öntözőgazdák vízszükséglete kerül. A terhek további részét az állam és a társulatok viselnék. A kivitelt állami közmunkaként tervezik. Zassenko Anatol. Dott. Ing. Ramponi, F.: Vízsebességmérő szárnyak hitelesítése a páduai kir. műegyetem vízépítési laboratóriumában. (La taratura dei mulinelli idrometrici nel Laboratorio di Idraulica délia R. Università di Padova.) Különlenyomat a „VEnergia Elettrica" c. folyóirat 1938. évi VII. füzetéből. Milano, 1938.12 oldal, 17 ábra. A páduai vízépítési laboratórium hitelesítéseknél használato-i csatornája 1 m széles, 1-30 m mély, hasznos hossza 38-85 m. A szárnyat vontató Oíí-rendszerű kocsi sebessége 0-01 és 5 m/mp között változtatható. Az idő pontos mérése 1 méterenkint elhelyezett és másodpercingával kapcsolt elektromos érintkezők segítségével történik. A hitelesítési görbe meghatározására 30—40 menetet végeznek. A szárny egyenlete hiperbolával jellemezhető. Az Ott által megadott kifejezés használata nehézkes, ezért inkább Strickler egyenletével dolgoznak : к

2 к

2 V = a bn -4 vagy v = a + bn ahol n -f- n-o n v a sebesség, n a fordulatszám, a, b, és к állandók.