Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

4. szám - Berzsenyi György: A duna "0" vizének újabb megállapítása

523 A pozsony—komáromi Dunaszakasz hajózás szempontjából legkényesebb szakasza a magyar Dunának. Ezen a szakaszon van a legnagyobb esés és itt van a legtöbb gázló. A szabályozásokkal itt történt a legnagyobb beavatkozás. A mérceállomásonként megállapított CID-vízállásokat összekötő egyenesek nem feleltek meg. Ezért a Duna-bizottság megkeresésére a volt magyar—csehszlovák közös műszaki bizottság elhatározta, hogy ezt a vízszínt a Pozsonytól Szobig terjedő Dunaszakaszon rögzítteti, hogy ha Pozsonynál és Komáromnál egyidejűleg olyan Dunavízállás áll elő, amely a számítással megállapított CID-vízállásoknak e két helyen megfelel. Ilyen vízállás 1934. októberében állott elő és ezt a vízállást a győri folyammérnöki hivatal és a pozsonyi csehszlovák vízügyi hivatal közösen rögzítette. Ennek a rögzített vízszínnek kiegyenlített vonalát ábrázolja az 1. ábrán látható eredményvonal. Ez a vonal tehát egy, a mai lefolyási viszonyok között tényleg előforduló vízszínvonal. A budapesti folyammérnöki hivatal a vízmércék „0" pontjait összekötő egyeneseket vette ,,0" víznek. Itt különösen a vác—budapesti szakasz okozott nehézséget, mert mint említettem, a kisvízszín süllyedése Göd környékén érte el maximumát és így a két szomszédos vízmérce 0 pontját összekötő egyenes párhuzamos sem volt a tényleges kisvízszínnel (2. ábra). A bajai folyammérnöki hivatal a Vásárhelyi ,,0" vizet használta megfelelő kényszerkiegyenlítésekkel, melyeket az átvágások tettek elkerülhetetlenekké (3. ábra). A felsorolt okokból vált szükségessé a ,,0" víz egységes rendezése az egész magyar Dunán. Ezt a rendezést иэ,

ta/ виру J313U

J « % 'i s ь s s гтт