Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

4. szám - Berzsenyi György: A duna "0" vizének újabb megállapítása

519 „0" víz alatt az előfordult legalacsonyabb vízszínt értjük. Minél régebb idő óta történnek megfigyelések, annál valószínűbb, hogy az észlelt legalacsonyabb vízszín egybeesik a „0" vízzel. Hosszabb nyugalmi, tehát áradásmentes periódusokat feltételezve, ezek a legkisebb vízállások a lefolyásra kerülő legkisebb vízmennyiségeket is jelentik. A nyugalmi periódus feltétele azért fontos, mert ugyanazon vízállás mellett áradáskor több víz kerül lefolyásra, mint apadáskor. Igen ritkán fordul elő, hogy ugyanazon vízfolyás mentén, annak teljes hoszszában jelentkezzék a legkisebb víz. A folyóvíz színtje ugyanis, különösen ha hosszabb folyószakaszról van szó és a mellékfolyók különböző vízgyűjtő területekről erednek, folyton változik. Egyik árhullám követi a másikat, nyugalmi állapot csak hosszú, talán országokra kiterjedő szárazság alkalmával, rendszerint késő ősszel, vagy a tél folyamán áll elő. A ,,0" víz definíciójánál megszorítást is teszünk : csak jégmentes vizet veszünk figyelembe. A jeges vizek ugyanis, különösen szabályozatlan vízfolyásoknál, annyira előre nem látható jelenségeket idézhetnek elő, hogy ebből a szempontból figyelembe nem vehetők. Valamely folyó keresztmetszetét vizsgálva abban három jellegzetes vízszínt tudunk feltüntetni : a legkisebb víznek megfelelő vízszínt, a medret kitöltő, partokkal színelő vízszínt és az eddig észlelt legnagyobb árvízszínt. Ha a meder fejlődését akarjuk figyelemmel kísérni, ha azt akarjuk vizsgálni, hogy szabályozó művek milyen hatást fejtenek ki, akkor vizsgálatainkat e jellegzetes vízszínek alapulvételével végezzük. Könnyű belátni, hogy az összes vizek közül a legkisebb víz simul legjobban a mederhez és érzékelteti legjobban a meder alakjának változatosságát úgy a hosszszelvényben, mint a keresztszelvényekben. Ha a meder kimélyül, a kisvízszín alászáll, ha pedig feltöltődik, a kisvízszín emelkedik. Hosszszelvényben a kisvízszín sűrűn hullámzó vonalat ad, mely híven követi a mederfenék alakulását. Ezzel szemben a telt meder, de még inkább az egész hullámteret kitöltő árvíz vízszíne olyan felületet alkot, amelyen törések alig észlelhetők. Miért van szükség a legkisebb vizek ismeretére ? Vizsgáljuk e kérdést először a hajózás szempontjából. Kis vízállások alkalmával a hajózás rendszerint csak bizonyos korlátozásokkal bonyolítható le. A gázlókon keresztül hajók csak a rendesnél kisebb merüléssel közlekedhetnek. Egyes kikötőhelyek nem közelíthetők meg. Az akadályok általában annál nagyobbak, minél alacsonyabbak a vízállások. Ezek a szempontok indították a Nemzetközi Dunabizottságot a legkisebb hajózási vízszín, az ú. n. ( ID-víz megállapítására. (CID rövidítése a bizottság francia címének : Commission Internationale du Danube.) ClD-víz alatt azt a vízszínt értjük, amelyet a vízállás valamely vízmércén a hajózási időszakban, március 1-től december 25-ig, tehát 300 nap alatt több év átlagában legalább 290 napon keresztül meghalad. A CID-vizet mérceállomásonként 20 évi átlagokból szokták meghatározni. Az így kapott mércepontokat összekötő egyenesek adják a CID-víz hosszszelvényét.