Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

4. szám - dr. Viczián Imre: Néhány szó a hajózócsatornák méreteinek kérdéséhez

508 tormára jut.

1 Ha kiscsatorna épül, kisebb lesz a belőle származó teher, viszont a kishajókon való szállítás folytán nagyobb lesz a fuvarköltség. Fordítva, nagybaj óüzem mellett nagyobb lesz a csatornaköltség, de alacsonyabb lesz a fuvarköltség. A fentiekből ismerjük, bogy a különböző méretekre kiépített, egy-egy 100 km-es francia csatornaszakasz mekkora évi költségterhet eredményezett volna. Ennek nagysága bármely forgalom mellett közelítőleg ugyanaz. A csatornát nyilván nagy méretekre kell kiépíteni akkor is, ha évente csupán egyetlen egy nagyhajó halad is rajta keresztül. Ami a forgalommal változik, az a fenntartás és a mesterséges vízellátás költsége. Ezeknek változása a többi költségrészhez képest elhanyagolhatóan kicsiny lévén, a költségteherre számottevő befolyást nem gyakorol. (A vízellátásnak nemcsak a zsilipelések, hanem a párolgás és elszivárgás okozta veszteségeket is fedeznie kell, ami a forgalomtól független.) Ezek szerint, minél nagyobb lesz évente a csatornán az árumozgás, a forgalom, annál kisebb lesz az az összeg, amely a csatornaköltségből egy-egy áthaladó árutonnára jut. Ezzel szemben a bizonyos útvonalon, bizonyos távolságra szállított egy árutonna fuvarköltsége — feltéve, hogy a hajók kihasználtsága nem változik bármely forgalom mellett ugyanaz. A 6. ábra azt szemlélteti, hogy egy olyan, képzeletbeli francia útvonalon, mely két szabad folyóból és az azokat összekötő csatornából áll, milyen forgalom mellett milyen csatornaméretek tűnnek gazdaságosnak, ha a csatorna hossza 100 km és a csatornán keresztül lebonyolódó szállítások átlagtávolsága 600 km. Mielőtt az ábrával bővebben foglalkoznánk, jegyezzünk meg valamit. Mint mondottuk, a nemzetgazdasági értelemben vett teljes szállítási költségből kellene voltaképen kiindulnunk, melynek egyik részét a szállítás teljes fuvarköltsége adja. Mint tudjuk, ez a teljes fuvarköltség nem egyenlő a valós élet fuvardíjaival, amelyekbe már jövedelemelosztási tényezők is belejátszanak. De nem egyenlő az általunk tárgyalt fuvarköltséggel (alapköltséggel) sem, amelyből meg viszont hiányoznak bizonyos járulékos költségek. Azonban mi a teljes költségek közti különbséget fogjuk keresni ; már pedig ehhez, mint már mondottuk, az alapvető fuvarköltség is megfelelő támasztékot nyújt. Mindenestre, az ábrán látható az a kifejezés, hogy ,,egy árutonna szállításának teljes költsége C-\-F" voltaképen nem helyes, mert hiszen a F tag nem tartalmazza a teljes fuvarköltséget. Mindamellett nem látszott célszerűnek eltérni a ..teljes szállítási költség" elnevezésétől, amely éppen a szoros értelemben vett, csatornaköltség nélküli szállítási költségtől való megkülönböztetésre szolgál. Meg kell még említeni a következőt is. Míg a szállítás teljes költségének feltüntetéséhez a csatornaköltségeket illetőleg azokat az adatokat állítottam be, amelyeket az 1900-as évek viszonyainak figyelembevételével foglaltam fentebb táblázatba, addig a fuvarköltségek értékéül olyan számszerű eredményeket használtam fel, amelyekre 1935-ös francia viszonyok alapján jutottam, mikor az előzőkben ismertetett módon, a szóbanforgó, képzeletbeli 600 km-es francia útvonalra érvényes fuvarköltségek alakulását kerestem. Ez azért történt így, mivel az építési költségekre vonatkozólag főként 1900-as, a fuvarköltségekre vonatkozólag 1 A folyószabályozás költségének kérdését kapcsoljuk ki.