Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

4. szám - dr. Viczián Imre: Néhány szó a hajózócsatornák méreteinek kérdéséhez

505 szából 100 km ásott csatorna, 500 km pedig szabad folyó, 1 árutonna végponttólvégpontig való szállításának fuvarköltsége (alapköltsége) a következő lenne : Modern 300 tonnás francia uszályon . . . 4-9 aranyfrank

1 „ 670 ,, uszályon

2 3-3 ,, „ 1200 „ „ 2-9 A nagycsatorna okozta többkiadás. Magától értetődőleg minden csatorna más és más építési költséget igényel. A terepviszonyok, a magasságkülönbségek, altalaj, keresztezett utak, vasutak, sőt patakok száma, a vízellátás kérdése, mind olyan tényezők, melyek esetrőlesetre változnak és érzékenyen befolyásolják a szükséges befektetés nagyságát. Ezért, lia pontosan meg akarnók állapítani, hogy a francia víziútvonalak alkotórészeit képező csatornaszakaszoknak nagy méretekre való kiépítése mennyi többkiadást okozott volna, voltaképen minden egyes csatornán külön kellene a költségeket elemezni. Mégis, a frnacia csatornák zöme az építési költségek szempontjából bizonyos fokig hasonló tulajdonásokat mutat. Gerinctartályos csatornák ezek, melyek vízválasztókon haladnak át. A hajózózsilipek lépcsője kicsiny (1-5—2-0 m), hogy a nyilt csatornapályán sok bevágásra és töltésre, tehát sok földmunkára ne legyen szükség. A zsilipek egymástól nagy átlagban 2-5 km-re vannak. (Ezzel az átlagszámmal a francia irodalomban több helyütt találkozunk.) A csatornák gyakran alagutakon, csatornahidakon haladnak ; töltésszigetelés, partbiztosítás mindegyiken szükséges. A vízellátást nagyrészt természetes úton oldották meg, patakokból való vízkivétellel, néhol tárolókkal ; máshol a tárolómedencék és a tápcsatornák mellett vagy azok helyett, vízemelő berendezéseket is találhatunk. Minthogy a jelen összehasonlítások, mikor a kis- és a nagycsatornák költségeit szembeállítjuk, amúgy is inkább csak becslésszámba mehetnek, a kiscsatornák építési költségeit illetőleg megelégedhetünk azzal, ha a francia víziutak nagy szakértőjének, Jacquinotnak fentebb már idézett tanulmányából kiindulva, a 300 tonnás hajókra épült francia átlagcsatorna kilométerenkénti építési költségét 350.000 aranyfrankra tesszük. (Az 1900 előtti évek árviszonyai szerint.) A lapul véve ezt a 350.000 aranyfrank kilométerenkénti építési költséget, az 1900-as és a megelőző évek egységárainak figyelembevételével elemezhető lesz. hogy miből adódott össze ez a költség és számításokat végezhetünk arravonatkozólag is, hogy mi lett volna ebben az időben egy nagyméretű francia csatornának első kiépítési költsége. 1 1935-ben a békebeli aranyfr. értéke kb. 5 francia fr. volt. Az értékeket azért láttam célszerűnek itt és a továbbiak során is aranyfr.-ban feltüntetni, mert egyrészt, a csatornaépítési költségekre is leginkább aranyfr.-ban kifejezett adatok állnak rendelkezésre ; másrészt, mivel az aranyfr. értéke közel azonos lévén az aranykoronáéval, számunkra jobban érzékelhető. 2 Az alapul vett 070 és 1200 t.-nás hajókat 1. 2. ábrán.