Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

4. szám - dr. Viczián Imre: Néhány szó a hajózócsatornák méreteinek kérdéséhez

497 Ezért De Freycinet, francia mérnök és államférfi, a víziúthálózatot nagy reformnak vetette alá. Azokat a csatornákat, melyek forgalmuknál fogva erre érdemeseknek látszottak, I. rendű víziutakká nyilvánította és egységesen a 300 tonnás bárkának megfelelő méretekre alakította át.

1 Ez az átépítés a víziúti közlekedésnek óriási lendületet adott. A víziutak 1880. évi 1-8 milliárd tkm forgalma az 1910. évig 5-5 milliárd tkm re emelkedett, tehát megháromszorozódott. A nagy átépítési programmban csupán az a különös, hogy egyetlen egy csatornának 300 tonnásnál nagyobb hajókra való kibővítését sem foglalta magában, holott a Szajnán és a Saône-on ugyanebben az időben nagyobb hajózási mélységre törekedtek és nagyobb hajózózsilipek építését határozták el. Magyarországon, 1891-ben az Országos Vízépítési Igazgatóság egyik értekezlete kimondotta, hogy a jövőben építendő hajózózsilipek kamarájának hasznos alapterülete legalább 10 m X 70 m legyen

2; ezek a méretek a 600—670 tonnás nagyuszályok méreteinek felelnek meg. Lehetetlen elképzelni, hogy ezt a nagyhajót, amely 1891-ben nálunk már mint mértékadó szerepelt, De Freycinet 12 évvel ne látta volna előre. De, ha mégis úgy gondolkoznánk, hogy 1879-ben még a körültekintő De Freycinet sem számolhatott a nagyhajók gyors elterjedésével noha a nagyhajóüzem és annak előnyei ekkor már Franciaországban sem lehettek ismeretlen dolgok - - gyerünk negyven évvel tovább, a háború utáni időkig. A fegyverszünet megkötésekor az északi vonalak nagyrésze romokban hevert. Ez a vidék a világháború alatt harctér volt. A csatornákat valósággal újra kellett építeni. Itt lett volna az alkalom, hogy legalább ezeken a nagyon forgalmas víziutakon nagyobb méretekre térjenek át. Azonban a nagy anyagi áldozatokkal, gyors ütemben végrehajtott újjáépítés -ismét csak 300 tonnás hajókra történt. Tehát maradt minden a régiben. Az egyetlen lépés, amelyet a legújabb időben a franciák a nagyobb méretek felé tettek, csak annyi, hogy az északi csatornák 74 rombadőlt zsilipje közül négyet a jövőbeli 600 tonnás hajóra építettek ki. Ezek után végignézve a francia csatornák dióhéjra fogott történetén, láthatjuk, hogy a csatornák nagyrésze eredetileg tényleg azért épült kis méretekkel, mert születésük oly régmúlt időkre nyúlik vissza, mikor nagy hajók bevezetésére még sem ok. sem lehetőség nem volt. Dc láthatjuk azt is, hogy épültek Franciaországban csatornák az újabb időkben is ; és nem hiányzott arra sem az alkalom, hogy egyes régi csatornák kibővítésével meg lehessen tenni az első lépéseket a nagyobb csatornahajó felé. A hajórakományok kérdése. Hogy nagycsatornák építésének, illetve a régi csatornák átalakításának kérdése Franciaországban is időről-időre felmerült, sőt, hogy a kivitel felé egyes lépések történtek is, azt bizonyítják az előbbiek során említett Moselle-csatornázás, az északfranciaországi csatornákon épült négy nagy hajózózsilip, végül a rajnai hajókra tervezett Crand Canal d'Alsace-ból elkészült első, nyolc kilométer hosszú 1 1879. VIII. б-iki törvény. 2 Maurer Gyula: Az Alsó-Bega csatornázása Vízügyi Közi. 1911. 32