Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

4. szám - Fritsch Kálmán: Vízimunkálatok a visszacsatolt felvidéki területeken az elmúlt 20 év alatt

431 с) A Nyitra és a Zsitva. A Nyitra-folyó részletes bemérését és a mérési eredmények feldolgozását vállalat végezte. Ezeknek alapján megindult a rendszeres szabályozás. Az eddig szabályozás alá került szakaszok legnagyobb része nem került vissza az anyaországhoz, azonban tervbe volt véve a szabályozásnak a folyás irányában lefelé való folytatása. Itt mindössze a nagykér—komját—nagysurányi szakaszon voltak átmetszésekkel kapcsolatos mederrendezési munkálatok. Nagy-Suránynál az építkezés befejezetlen maradt. A Zsitván Kis-Váradnál folytak munkálatok, amelyek szintén félben maradtak. IV. Ármentesítő társulatok. Az ármentesítő társulatok a Csehszlovák köztársaságban nem a folyammérnöki szolgálat, vagyis a közmunkaügyi minisztérium hatáskörébe tartoztak, hanem a kultúrmérnöki ügyosztály, vagyis a földmívelésügyi minisztérium felügyelete alatt állottak. Szlovenszkón az agrárpárt lévén a legerősebb és legbefolyásosabb politikai párt, a földmívelésügyi minisztériumnak aránylag bőven állottak pénzeszközök a rendelkezésére. Jórészt ennek tulajdonítható, hogy az ármentesítő társulatokat is meglehetősen bőkezűen támogatták. A felvidéki területek visszacsatolása folytán egyes társulatok teljesen visszakerültek az anyaországhoz, más, eddig megosztott társulatok visszakapták az elszakított részeket, több társulatnál azonban még mindig fennáll az a viszályos helyzet, hogy területüket a politikai határok kettészakítják. Az előbbiekben ismertetett állami munkákat kiegészítették az ármentesítő társulatok munkái, melyeket az alábbiakban ismertetünk. A) Dunai társulatok. Az alsócsallóközi és csilizközi ármentesítő és belvízlevezető társulat, amelynek Komáromban van a székhelye, 153.000 kat. hold árterületével és 114-3 km hosszú védvonalával teljesen visszakerült az anyaországhoz. Miután az árvédelmi töltések ki vannak építve és csak a kiskeszii szakasz szorult 1929-ben megerősítésre, a társulat teljes erejét a belvízrendezésre fordíthatta. A belvízrendezés hét körzetre oszlik, amelyek a beruházási kiadásokat külön viselik. Egyes csatornákat kiszélesítették vagy kimélyítettek, főleg pedig számos új csatorna épült a vele kapcsolatos hidakkal együtt. A legnagyobb szabású munka volt a gutái főcsatornának a vele kapcsolatos csörgői szivattyúteleppel való kiépítése az 1931- 1938. években. Félbemaradt az aszódi körzet belvízrendezése, ahol a főcsatorna 1931 és 1938. években megépült, de a kapcsolatos szivattyútelep vállalatba adása még nem nyert jóváhagyást. A társulat 1934—1935-ben új székházat épített. A társulat csatornahálózatának hossza 570-4 km, a szivattyútelepek száma 10, összesen 21-4 m

3/sec. teljesítőképességgel. A Felsőcsalóközi Ármentesítő Társulat 82.000 kat. holdnyi árterületéből és 96 km hosszú védtöltéséből mintegy 11.000 kat. hold árterület és 20 km hosszú védtöltés maradt vissza a Csehszlovák köztársaságnál. Az ármentesítő társulat kebelében alakult Sárréti Lecsapoló Társulat 53.000 kat. hold területtel és 35 km hosszú csatornával teljesen visszakerült az anyaországhoz. A kedvező terepviszo-