Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

4. szám - Fritsch Kálmán: Vízimunkálatok a visszacsatolt felvidéki területeken az elmúlt 20 év alatt

432 nyok következtében a társulatok az elmúlt 20 év alatt inkább csak fenntartási munkákat végeztek. Az Ebedfoki Ármentesítő Társulat Karva székhellyel 10.500 kat. hold ártérrel és 19 km hosszú védvonallal teljesen visszatért az anyaországhoz. A társulatnál főleg karbantartási munkák folytak. A Vágjobbparti és Alsó-Dudvágvölgyi Egyesült Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat székhelye Vágsellye, árterülete mintegy 80.000 kat. hold és védtöltéseinek hossza kereken 150 km. Ebből a politikai határok 14.000 kat. holdat és 16 km hosszú védtöltést levágtak Csehszlovákia javára. A társulat védtöltéseit a Vág-folyó partrombolásai sok helyen veszélyeztetik. A partvédő műveket a közmunkaügyi minisztérium a vágszabályozással kapcsolatban építette ki. 1921—1925-ben a társulat 9 vasbetonhidat épített ki a Dudvágon, a Polyván és az árapasztó csatornán. A hidakat gőzeke terhelésre méretezték. 1927-ben kiépült Galánta és Kajal községek kérelmére a kajali és bírósági csatorna. Nagyobbszabású tervezet volt a déli árterület belvízrendezése, amely 3 öblözetre oszlik, 3 önálló főcsatornával és szivattyúteleppel. 1931-ben kiépültek a III. öblözetben, Negyed és Guta községek határában tervezett csatornák 30-6 km hosszban. 1932—1933-ban épült ki az I. öblözetben a királyrévi főcsatorna a vele kapcsolatos 6 m

3/sec. teljesítményű szivattyúteleppel. Ez volt Csehszlovákiában az első villamosüzemű szivattyútelep, amelynek főelőnye az azonnali üzembehelyezhetőség. Az 1936—1938. években a zsigárd—farkasdi II. öblözetben végzett a társulat kisebb csatornaépítkezéseket, összesen 10 km hosszban. A társulat csatornahálózatának hossza mintegy 250 km, a szivattyútelepek száma kettő, együttesen 10 m

3/séc. teljesítőképességgel. A Pozsonymegyei Csatornavölgyi Vízitársulat Diószeg székhellyel nagyobb részt szintén visszakerült az anyaországhoz. A 6200 kat. holdnyi árterületből 220 kat. hold maradt az új határokon túl. A társulat a közelmúlt időben nagyszabású beruházásokat eszközölt. Ezeknek a beruházásoknak keretében patakszabályozást végeztek 21 km hosszban, továbbá 35 km hosszú belvízcsatornát építettek 46 drb. 1—8 m nyílású híddal együtt. A Vágbalparti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat székhelye Érsekújvár, árterülete mintegy 76.000 kat. hold, védvonalainak hossza a Vág és részben a Duna mentén 186 km. Ez a társulat sem került teljes egészében vissza az anyaországhoz, ainenynyiben az árvédelmi töltésekből összesen mintegy 26 km a túloldalon maradt. A VII. öblözet belvízmentesítése céljából megépült 1935—1938-ban a főcsatorna egy része és az izsai villamosüzemű szivattyútelep. A II. öblözetbeli csikei patakszabályozáson és a 4. sz. belvízcsatorna helyreállításán kívül számos mellékcsatorna épült ki. Megemlítendők még a Zsitva mentén kiépült gátak, valamint a nyitra- és zsitvamenti gátak megerősítése. Az 1929—1930. években a társulat Érsekújváron székházat épített. Végül tervek készültek a belvízmentesítés folytatására és a töltések erősítésére. B) Tiszai társulatok. A nagyobb tiszai társulatok közül visszakerült a Beregvármegyei Vízszabályozó és Ármentesítő Társulatnak (székhelye Beregszász), a Tisza-szamosközi