Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

2. szám - Kienitz Vilmos: Az öntözések helyzete az Alsó-Fehérkörösi Ármentesítő, Belvízszabályozó és Vízhasznosító Társulat területén az 1937. évben

184 35—200 másodpercliter teljesítményű, részben saját, részben kölcsön axiális szivattyút használ 17 gazdaság 70—200 másodpercliter teljesítményű centrifugál szivattyút használ 4 Bolgárkertészetnél szokásos 10 másodpercliter teljesítményű motorhajtású saját szivattyút használ 91 Ugyanilyen, de bérmotorokat használ 105 Állati erővel hajtott zuhatagkutat és kanalas vízemelőszerkezetet használ 25 Állati erővel hajtott bolgárkereket használ 16 Kézi hajtású kanalas vízemelőszerkezetet, gémes kutat használ 7 Összesen 265 gazdaság Mint a kimutatásból látható, a legtöbb öntözés gépi erőre van berendezve. Igen sok gazdaság rendezkedett be arra, hogy bérmotorral locsoljon. Miután legnagyobbrészt a Társulat motoros szivattyúit veszik igénybe, ebből is látható, hogy milyen jelentősége volt annak, hogy a Társulat motoros szivattyúkat szerzett be kikölcsönzés céljára. Az állati erővel hajtott vízemelő szerkezeteket mind kevésbbé használják, a meglevőket is lassan-lassan kicserélik motorokra. Kézi erővel már csak néhány nagyon szegény kertész emeli a vizet, akinek bérmotorra sem telik. A Társulat által készített kézi hajtású vízemelőcsigákat, amelyeknek napi kölcsönbére csak 2 P volt, ezidén nem vették igénybe, pedig ezeket azon szegényebb kertészek részére készítettük, akiknek bérmotorra nem telik. Ez is azt mutatja, hogy kertészeink bizonyos viszonylagos jómódra tettek szert, amely mellett már nem hajlandók a nagyobb testi erőt igénylő csigákat használni, s inkább a költségesebb bérmotorokat veszik igénybe. Bizonyos költségtöbbletet és nehézséget okoz a gazdáknál a pénzügyi hatóságoknak azon álláspontja, hogy béröntözésnél nem engedik meg adómentes üzemanyagok használatát. Azt a kérelmünket, hogy a béröntözésnél is, mint a bérszántásnál adómentes üzemanyagok legyenek használhatók, felterjesztettük a földmívelésügyi miniszter úrhoz, hogy a pénzügyminiszter úrnál kérelmünk teljesítését kieszközölné. Azonban kérésünket ezideig nem teljesítették. Gazdasági tapasztalatok. Mint már említettem, az 1936—37. gazdasági évnek első felében sok csapadék volt s így a talajok igen sok vizet voltak kénytelenek felvenni. Ennek következtében egyes talajok, amelyeket az előző gazdasági évben megöntöztünk, túlságosan megteltek vízzel, ami káros volt az évelő növények szempontjából. A károkat a kötött réti agyagtalaj oknál észleltük, amelyeknek hasznos vízfelvevő képessége csekély. Öntéstalajnál, melyet vidékünkön iszaptalajnak neveznek, mert folyók iszaplerakódásából keletkezett, ily károkat nem észleltünk, minthogy ezeknek egyrészt nagyobb a vízfel vevőképességük, másrészt gyorsabban levezetik az altalajba a felesleges vizet. Egy lucernával és 4—5 éves fákkal beültetett kisebb réti