Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

2. szám - Kienitz Vilmos: Az öntözések helyzete az Alsó-Fehérkörösi Ármentesítő, Belvízszabályozó és Vízhasznosító Társulat területén az 1937. évben

182 6. Agyaggal javított földből készített ékelés. Az ékelés céljára agyagot és kötött, fekete réti agyagot y

2—% részben gondosan összekevertünk s ezen keveréket döngöltük be a kiásott résekbe. A szivárgást ez az ékelés is megakadályozta. A kiásáskor az éken sok apró repedést találtunk, amelyek az öntözéskor valószínűleg bezáródtak. Előállítása folyóméterenként 60 f-be került. Ennek a szigetelési módnak a tökéletesítése céljából szintén laboratóriumi vizsgálatra lesz szükség. 7. Homokos hullámtéri iszapból készített ékelés. A kiásott árkokat a Feketekörös hullámteréből termelt homokos iszappal töltöttük meg. Ez a szigetelés nagyon jól bevált, de fontos volt, hogy a homokos iszap aprószemű legyen s ne legyen vízáteresztő. Előállítása csatorna-folyóméterenként 0-90 P-be került. Az őszi kiásás alkalmával a bedöngölt ék tömör, repedésmentes volt. 8. Kátrányos vízzel kevert, homokos hullámtéri iszapból készített ékelés. Az ékelésben levő pórusok betöltése céljából a homokos iszaphoz nagyon kevés kátrányt adagoltunk, melyet erősen felhígítottunk vízzel, hogy jól elkeverhető legyen 1 m

3 homokos iszaphoz 3-5 kg. kátrányt adagoltunk, melyet kb. 8—10-szeres vízzel hígítottunk. A nyert anyag megszáradva majdnem téglakeménységű volt, mert a kátrány a szemecskéket összeragasztotta. A hajszálcsövesség azonban nem szűnt meg. Ennek dacára a vízzárás kifogástalan volt. Előállítása csatorna-folyóméterenként 1-33 P-be került. A kiásás alkalmával az ékek anyaga tömör, repedésmentes volt. 9. Kátránypapírlemezből és kátrányozott papírosból készített szigetelés. A csatornák töltéseibe ásott árkokba egy darabon 1-00 m széles kátránypapírlemezt, egy darabon pedig mindkét oldalán kátránnyal bekent papirost tettünk, majd az árkokat földdel betöltöttük. Ez a szigetelés is vízzáró volt. A kátránylemezszigetelés csatorna-folyóméterenként 1-61 P-be, a kátrányozott papirosszigetelés pedig, a papirost nem számítva, 0-56 P-be került. Az őszi kiásás alkalmával azt találtuk, hogy a kátrány lemez is és a papiros is a csatornatöltések repedéseinél elszakadt . Tehát ez a szigetelési mód nem vált be. 10. Beton-szigetelés. (Lásd az 5. sz. ábrát.) A csatornák töltéseibe 2—3 cm vastag, a vizet átnemeresztő réteg felső szintje alá nyúló, sovány betonréteget készítettünk. Előállítása olymódon történt, hogy az alagcső ásókkal ásott árokba egymás mellé két vaslemezt tettünk, amelyeket egymástól 2 cm vastag faékekkel választottunk el. A lemezek mellett kitöltöttük földdel az árkot, azt erősen bedöngöltük, majd eltávolítottuk a faékeket, utána a lemezeket. A keletkezett 2—3 cm-es rést 1 : 8 arányú, cement és homokból előállított habarccsal öntöttük ki. Ez a szigetelés is teljesen megszüntette a szivárgást. Előnye volt, hogy a vakondokok nem tudták átfúrni a betont. Előállítási költsége csatorna-folyóméterenként 1.52 P-be került. A kiásás alkalmával a betonszigetelést teljesen változatlan állapotban találtuk meg. Ez a szigetelési mód látszott a legjobbnak. A csatorna nedvesített felületének burkolásával Reichenbach László, a Feketekörösi Armentesítő és Belvízrendező Társulat igazgató-főmérnöke kísérletezett.