Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

2. szám - Kienitz Vilmos: Az öntözések helyzete az Alsó-Fehérkörösi Ármentesítő, Belvízszabályozó és Vízhasznosító Társulat területén az 1937. évben

181 3. Agyagékelés. (Lásd a 3. sz. ábrát.) A töltések közepébe a vízátnemeresztő talajig leérő agyagmagot döngöltünk. Ennek előállítása következőképen történt. A töltések közepébe előbb rendes kerti ásóval 30 cm széles és 25 cm mély árkokat majd ezek fenekébe alagcső elhelyezésnél alkalmazott ásókkal 1-20 m mély, keskeny árkokat ástunk. Ezután a keskeny rést agyaggal gondosan bedöngöltük. A felső 30 cm széles árokba visszadöngöltük a belőle kikerült földet, mert a töltésnek ez a része a nedvesített keresztszelvény fölé esik. Előállítási ára fm-ként : Az agyagékeléssel a töltéseket, amelyek az előző évben erősen folytak, vízzáróvá tettük. A vakondokok túrásának természetesen nem állottak ellen, de viszont a rongálást könnyen lehetett helyreállítani. Az őszi kibontás alkalmával semmiféle elváltozást nem találtunk, csupán azt állapítottuk meg, hogy a szárazabb állapotban bedöngölt agyagék nem volt eléggé homogén s kisebb hézagok maradtak. 4. Kettős agyagékelés. (Lásd a 4. sz. ábrát.) Kettős agyagékelést oly helyen készítettünk, ahol a talaj is és a töltések anyaga is vízátersztő homokos iszap volt s ahol a talajban a vízátnemeresztő réteg oly mélyen feküdt, hogy oly mélyre az ékelést nem készíthettük el. Mint a rajzból látható, egy-egy éket a töltésbe, egyetegyet pedig a töltésen kívül készítettünk. Utóbbit olymódon, hogy a töltés és az ék között kis vályú keletkezett, amelynek segítségével az alulról felfakadt vizeket vezettük el. Ha a töltés nem szivárog s csak a töltésen kívül felfakadó vizek okoznak kárt, akkor elegendő a töltések lábai mellett levő ékeléseket elkészíteni. A kettős agyagékelés előállítása kétannyiba került, mint az egyszerű, vagyis folyóméterenként 1-43 P-be. 5. M észtejjel javított földből készített ékelés. Kötött réti agyagtalajból készített öntözőcsatornáknál a csatornák töltésein száraz időben ezen anyag erős zsugorodása miatt nagy repedések keletkeznek s így a csatornák nem víztartók. Ezeknél is ékelést készítettünk, de agyag helyett magát a kiásott anyagot döngöltük vissza 15 cm-es rétegekben, de minden réteget mésztejjel meglocsoltunk. A mésztej ugyanis nagymértékben csökkenti a zsugorodóképességet s így repedések az ékben nem keletkeznek. Csatorna-folyóméterenként 1 kg meszet használtunk. Az előállítás csatornafolyóméterenként 50 f-be került. A töltések az öntözés alkalmával nem szivárogtak. Az őszi kibontás alkalmával azt állapítottuk meg, hogy a rétegenként mésszel locsolt földbe nem hatolt be elég mélyen a mész. Ennek dacára nagyobb redepést nem találtunk, csupán a rétegek alsó részén volt sok apró repedés, ahova a mésztej nem hatolt le. Ezzel a szigetelési móddal tovább kell kísérletezni, meg kell laboratóriumban előre állapítani a földanyagban a meszezés következtében történő változást. Az éket olymódon kell elkészíteni, hogy a meszezés egyenletes és a bedöngölt föld homogén legyen. 0-325 m

3 agyag, m

3-ként 1-00 Г = 0-36 napszám : 1-40 P napszámbér mellett 0-325 P 0-390 „ Összesen 0-715 P.