Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

2. szám - dr. Einwachter József: Gyakorlati példák a sodor hidraulikájából

GYAKORLATI PÉLDÁK A SODOR HIDRAULIKÁJÁBÓL. írta : Dr. Ing. EINWACHTER JÓZSEF. A közmondás azt tartja, hogy az ember saját kárán tanul a legjobban, vagyis a hibás megoldások azok, amelyeken a legtöbb tapasztalatot lehet szerezni. A továbbiakban azért a vízimérnöki gyakorlat teréről néhány olyan példát mutatok be, amelyeket egyrészt alkalmam volt a helyszínen is tanulmányoznom, másrészt amelyekből a folyó sodrának jellemző vonásait — amiről tulajdonképen szó lesz — kétséget kizárólag megismerhetjük. A folyóvíz sodrán a következőkben az élővízfolyásnak a sodorvonalat magában foglaló azt a részét értjük, amely nagyobb sebességénél fogva a folyás irányát, a hajózási utat és a mederszelvény alakulását megszabja. 1. példa. Eszterházy gróf tatai hitbizományi uradalma az Átal -érnek nevezett vízfolyáson, mely a tatai Nagytó-ba ömlik, halgazdasági okból a vízfolyás betorkolásától mintegy 1600 méterre halrácsot tart fenn. Az Átal-ért az 1933—34. években hatósági rendelkezésre az érdekeltek jókarba helyezték. A jókarba helyezett mederszelvény 3 m fenékszélességgel és 1 : 1-5 rézsűhajlással készült. 1-75 m vízmélységnél és i ----- 1 -2°/

0

0 esésnél 1-43 m/mp vizsebességgel 14-0 m

3/mp víz folyik benne. A 18 m hosszú halrács 30 mm-es szögvasakból áll, amelyek egymástól ugyancsak 30 mm távolságra vannak. Teljes hosszából tehát 15-75 m

2 szabad nyílása marad a víz lefolyására. Ez több mint 50%-al nagyobb, mint a számított kereken 10-0 m

2 átfolyási szelvény területe. A 14-0 m

3/mp. legnagyobb árvíz tehát akadálytalanul levonulhatna, és mégis állandó volt a panasz, hogy a rács elégtelen és káros duzzasztásokat okoz, még akkor is, ha az úszó gaztól és egyéb hordaléktól állandóan tisztán tartják. A hatóság a győri kultúrmérnöki hivatal javaslatára a halrács joggyakorlatának szabályozásával egyidőben annak átépítését is elrendelte. Az 1. ábrán látható, hogy a mintegy 1-5 m/mp középsebességgel érkező víztömeg a halrács előtt, tőle kb. 8 m távolságban egy 5-6 m nyílású fahíd alatt folyik át, amely a meder nyilt szelvényét kissé összeszűkítve az átfolyó víz sebességét növeli. Nem kétséges, hogy az ilyen erős sodrú vízfolyás a hirtelen kiszélesedő medret teljes egészében be nem töltheti, mert mindkét oldalon erős örvény keletkezik. Az élővízfolyás csak a halrács középső 1/

3-ában folyik le, ezzel szemben a rács hosszának 2/

3-ad részében holt víztömeg foglal helyet. A halrácson víz ilymódon csak duzzasztás árán tud átfolyni. A mondottak igazolására összehasonlításképen felemlíteni a karslruhei műegyetem víziépítési kísérleti állomásán lí)23/24-ben a Zuider-See zárógátjával