Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

2. szám - Tellyesniczky János

146 ségével megtörte a kishitűség tétlenségre kárhoztató varázslatát. Jó hadvezérként mindenütt ott volt, ahol a gondjaira bízott érdekeket meg kellett védelmezni. Elsősorban a legsürgősebb állami feladatok céljaira biztosított költségadományt az államháztartás keretében, aztán lehetővé tette a vízitársulatoknak, hogy a külföldi kölcsönökben részesülhessenek és szigorúan őrködött afelett, hogy az előteremtett tőkék a leggazdaságosabban, a legtakarékosabban kerüljenek felhasználásra. Figyelme mindenre kiterjedt : a Kőrösök védtöltéseinek megerősítése és magasbításától kezdve a felsőtiszai partvédőművekig minden munka irányításában és előmozdításában oroszlánrésze van. A jól bevált állami és társulati szervek erőit bölcsen irányította, ahol pedig kellett, új szervet létesített új feladatok megoldására. Az ő alkotása volt például a Hortobágy—Berettyó-csatorna-kirendeltség, amely feladatát derekasan oldotta meg. A nehéz idők egyik legnehezebb feladata volt az ország megcsonkítása folytán eldarabolt társulatok felszámolását végrehajtani és az elszakított társulatrészek együttműködését szabályozni. Kemény, szívós munkával végezte el ezt a nagy feladatot és neki köszönhető, hogy a jogos magyar érdekek a körülményhez képest minden vonalon érvényesülhettek. A magyar-román műszaki bizottság létesítésével a közös feladatok célirányos megoldását sikerült biztosítani. A jelen feladatainak intézése közepette nem feledkezett meg a jövendő célkitűzéseiről sem. Tudatában volt annak, hogy még igen sok a tenni való a vízügyek terén. Mind a Dunán, mind a Tiszán a hajózás biztosítása, a kisvíziszabályozás, valamint a part-, illetőleg gátvédelem végleges jellegű megoldást követeltek. Ezeknek az igényeknek megfelelően készítette elő Tellyesniczky a víziberuházási törvényjavaslatot, melyben a végleges mederrendezési munkákra 15 éven át hárommillió pengő megadását javasolta. A vízitársulatok munkájának fontosságát ebben a törvényjavaslatban is kifejezésre juttatta, amennyiben a trianoni határ által kettészelt társulatok támogatására kétmillió pengőt irányozott elő. Munkáját kiegyensúlyozott lélekkel, példás munkabeosztással végezte. Ezért 1927-ben, teljes 40 évi munka után tökéletes szellemi és testi erőben vonult nyugalomba. A mérnökkari mozgalmakban is tevékeny részt vett. Pályája kezdetétől haláláig, tehát kerek félszázadig tagja volt a Magyar Mérnök- és Építészegyletnek, melynek nyilvánossága előtt két előadással is szerepelt. Egyiket a Tisza és mellékfolyóinak árvizeiről, a másikat a trianoni határral kettészelt társulatok felszámolásáról tartotta. Szikár, magas alakja nyugalombavonulása után is sűrűn megjelent az Egylet vízépítési szakosztályának ülésein. Bölcs hozzászólásait öntudatos nyugodtság jellemezte. Hetvennégy éves korában a jól teljesített kötelesség nyugalmával szívében húnyta örök álomra szemét. Emlékét kegyelettel őrizzük !