Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

2. szám - dr. Ballenegger Róbert: A talajnedvesség változásának menete mésztartalmú agyagos talajban

A TALAJNEDVESSÉG VÁLTOZÁSÁNAK MENETE MÉSZTARTALMÚ AGYAGOS TALAJBAN. írta : Dr. BALLENECGER RÓBERT. Gyümölcsfáink termőhelyigényeinek pontosabb körülírása céljából az elmúlt három esztendőben rendszeres talaj nedvességméréseket végeztem a m. kir. Kertészeti Tanintézetnek a (Jeliért-hegy déli lejtőjén elterülő telepén. A mélyebb altalajt itt igen meszes agyagos kőzet, budai márga alkotja. A márgát vastag lejtőtörmelékréteg borítja be, amely a márgának málladékából áll. A talajképződés menete világosbarna mezőségi típusú talaj kialakulására vezet ; a talaj képződés menetét azonban zavarja a domboldalon erősen fellépő erózió, amely különösen a nyári nagy záporok alkalmával tekintélyes mennyiségű feltalajt mos le a mélyebben fekvő helyekre. Az erózió különösen a múltban működött erősebben, abban az időben, amikor az egész domboldalt szőlő borította. Az erózió csökkentésére már a vincellérek nagyobb arányú terraszozást végeztek, amelyet a kertészek folytattak ; ez a terraszozás annyira csökkentette az erózió hatását, hogy ma az már számba nem vehető. A régebbi időben erősen működő erózió hatásának tulajdoníthatjuk azt, hogy a lejtő felső részében a feltalaj humusztartalma alacsony, a humuszos réteg észrevétlenül megy át az altalajba ; a lejtő alján ellenben jól kifejlődött vastag humuszos rétegünk van, amelynek gazdag humusztartalmát a feltalaj sötétebb színe jól mutatja. Eredetének és a benne végbemenő talajképző folyamatnak megfelelően is, talajunk erősen meszes, ennek tulajdoníthatjuk azt, hogy szerkezete a magas agyagtartalom mellett is meglehetősen nyitott, a vizet könnyen veszi magába és jól ereszti át. A talajvíz mélyen van ; 1936 decemberében az alsótelepen a talajvizet 6 méter mélységben találtuk meg ; a telep felső részében azonban 8 méternél még nem értük el. Területünkön tehát a talajvíz mélyen van a gyökerek lakta talajréteg alatt és a fák vízellátása szempontjából tekintetbe nem jöhet. A fák itt kizárólag arra a vízre szorultak, amelyet a talaj a kapillaritás erőinél fogva képes visszatartani. Ennek a víznek a megoszlását tüntetik fel az alább bemutatásra kerülő grafikonok. A nedvességmeghatározásokat három helyen végeztük ( 1. ábra). Az egyik hely az ú. n. felső gyümölcsösben van, ez a gyümölcsös az egyébként szelid lejtő legmagasabb pontján van. A másik hely az ú. n. alsó gyümölcsösben van, ott ahol a lejtő a Kelenföld lapályába megy át, sík területen. A két hely közt mintegy 440 m távolság és 40 méter szintkülönbség van. Rendszeres nedvességméréseket végez-