Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)
1. szám - dr. Finály István: A mérőbukók berendezése síkvidéki öntözések vízmennyiségeinek mérésénél
118 E szerint a nyomómagasságnak egyik része a másik rész mozgatási sebességévé alakul át. Szigorúan véve ez csak egy vízszálra vonatkozik. Amikor nagy vagy nagyobb keresztszelvényről van szó, akkor v középsebességet jelent s a tétel V 2 H = m + 1c— (6) 2g alakban alkalmazható, ahol к gyakorlatilag meghatározandó szorzót jelent. Kétségtelen, hogy ez a szorzó változó értékű és értékét minden adott esetben külön meg kellene határozni. Ilyenformán alig van jelentősége. A magam részéről más úton gondolom a gyakorlati megközelítést. És pedig két eljárást is találtam, amelyek mindegyike alkalmasnak látszik a cél elérésére. I. Kiindulhatunk a q = b m (2 g [H —m] ) 05 (7) alapképletből, ahol b a csatorna (szabályos meder, amelyben a bukó teljes szélességben létesül) szélessége, H és m jelentése pedig az ábrából kitűnik. Mindhárom méret méterben értendő, g m/sec 2-ben, q a vízmennyiség pedig m 3/sec-ben. Kiegyenlítés céljából a (H— m) különbség helyett a (H—m) kifejesést vezessünk be а (7) egyenletbe. Ezt az a tényezőt magát is a (H—m) mérettől függőnek képzelve, vezessünk be egy olyan S tényezőt is, amelyre vonatkozólag az « (H—m) = S (H — т)" (8) összefüggés áll fenn. Ebből a sebesség (m/sec) v =(2g S [H —m]") 05 = x (2g [H— m]") 05 (9) ahol most már и állandó számértékű tényező lenne. Méret (dimenzió) szerint azonban mindig olyan, hogy n értékének megfelelően a szükséges méretre alakítsa az összefüggéseket. Ezt a feltevést bevezetve, a (7) alapképlet helyébe q = y. b m (2g [H —m ]") 05 (10) összefüggés lép. Adott és állandó H értéknél m változása mellett ^-nak van szélső értéke és pedig maximuma. Bélanger éppen azt állította, hogy a bukón átbukásnál is éppen az a vízszínsüllyedés (H—m) fog bekövetkezni, amelynél q maximumot ér el. A (10) összefüggés alapján ez a maximum a 2 m = m n = H (11) 0 n+2 V 7 m 0 értéknél következett be. Ebből az összefüggésből n értéket a 2 (H—mJ n = — (12) m 0 kifejezés adja meg. A meghatározás pontossága azon múlik, hogy milyen pontosan sikerül H-t és m 0-et megmérni. Erről még néhány szót későbben szólok. Ha sikerül и-et meghatározni, akkor megmérve az átbukó vízmennyiséget, a (10) és (11) egybevetéséből nyert l— n n 1 n+2 Q = y. 2 2 Ъп2 (13)
