Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

1. szám - A M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatal 1937. évi jelentése

10 I. Általános rész. Elöljáróban rá kell mutatni arra a körülményre, liogy az első években semmiképen sem lehet a tervezett munkálatokat és műveket olyan ütemben megvalósítani, amint azt, a törvény értelmében évenként rendelkezésre bocsátandó 5 milliós hitelrészletek egyébként megengednék, mert — amint alább kifejtjük — a munkálatok nincsenek még az építésre kellőképen előkészítve. Az általános keretterv alapján ugyanis nem lehet még az építőmunkát megkezdeni és a hivatalnak először a részletterveket kell elkészítenie, ennek során pedig még sok kérdést kell tisztázni, adatot összegyűjteni és ami az öntözőcsatornák vonalvezetése szempontjából a legfontosabb, előzőleg részletes terepfelvételeket kell végezni. Nem áll ugyanis rendelkezésünkre olyan megbízható és pontos rétegvonalas térkép arról a vidékről, ahol a műveket létesíteni akarjuk, amely a helyszíni méréseket mellőzhetővé tenné és ezért még a tervezéseket megelőzően sok munkával járó és hosszú időt igénylő helyszíni felvételeket kell végezni és a mérési adatokat a tervezés céljaira fel is kell dolgozni. Ilyen nagyszabású, országos jelentőségű alkotás építőmunkáját külföldön általában egy részletes tanulmányozással eltöltött 5—6 éves körültekintő tervezési munka szokta megelőzni. A kiviteli munkákat azután jól átgondolt és előre elkészített tervek alapján már egy tömör munkaprogramm szerint gyors ütemben bonyolítják le. Ezt az eljárást a mi esetünkben a fentebb előadott okok miatt, legalábbis kezdetben nem lehet követni, ezért az első években rendelkezésre álló hiteleknek is csak egy részét fogjuk felhasználni és előreláthatóan csak az 5—6. évtől kezdve lesz majd lehetséges az 5,000.000 P hitelösszegeket teljes egészükben kihasználni, illetőleg — az addig tartalékolt összeg felhasználásával — évi 5 millió pengőt is meghaladó összegeket építésre fordítani. A legnagyobb nehézséget az a körülmény okozza és legjobban az késlelteti a feladatok megoldását, hogy a törvény alapjául szolgáló tervek megvalósításának elhatározása előtt nem végeztettek el a részlettervek elkészítésére szükséges előmunkálatok. Ez az oka annak, hogy nem állanak a tervezők rendelkezésére az érdekelt vidék magassági és lejtési viszonyait feltüntető, megfelelő pontos rétegvonalas térképek sem. Nincsen a szóbanforgó vidék agrogeológiai szempontból sem teljesen felvéve és térképezve, hasonlóképen a talajviszonyok sincsenek megfelelően felderítve. Mindezek nélkül pedig még a tervezés munkáját sem lehet elvégezni és ezért nem lehet az egyébként helyes elgondolású általános terveket egyik napról a másikra megvalósítani. A törvénybiztosította nagy öntözési terveket csak fokozatosan, lépésről-lépésre haladva és a részletmunkáknál szerzett tapasztalatok felhasználásával, illetőleg a további munkáknál való alkalmazásával lehet okszerűen megvalósítani. Ismételten kiemeljük, hogy a vizimunkálatok terveit általában — de az Ontözésügyi Hivatal feladatát képező munkák tervét különösen — nagy gonddal és nagy körültekintéssel kell elkészíteni, azután beható kritika alá véve megfelelően csiszolni. Víziépítkezéseknél már a tervezés és az előmunkálatok is hosszabb időre terjednek, mint más építmények, például utak, vasutak vagy éppen a magasépítmények. Nagy hiba lenne gyors eredmények felmutatása érdekében elhamarkodni a dolgot és megfelelő előtanulmányok elvégzése nélkül a tervezett összes öntözőművek építését egyidejűleg azonnal megindítani.