Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

1. szám - ifj. Maurer Gyula: A Mississippi szabályozása

86 ugyan, de még mindig nem adtak annyi pénzt, hogy azzal a gátépítést végleg tető alá lehetett volna hozni. 1927-ben következett be az Alsó-Mississippin valaha észlelt legnagyobb árvíz, mely számtalan gátszakadást okozott és 10,300,000 kat. hold területet árasztott el. Az ezt követően 1928-ban hozott új árvédelmi törvény az addiginál lényegesen magasabb és szélesebb gátakat ír elő, továbbá az árvédgátak rendszere mellett négy árapasztó árvízi-út létesítését rendeli el. (5. ábra.) A védgátak koronaszélességét 3—3-7 m-ben szabja meg ; a víz felől 1 : 3—1 : 5, a mentett oldalon pedig 1 : 6—1 : 8 rézsűt ír elő a töltésépítéshez felhasznált anyag minősége szerint. Padkás töltéseket csak régebben építettek, ma már teljesen áttértek a laposabb, de egységes rézsűk alkalmazására. A töltésméretek fejlődését a 4. ábra tünteti fel. A töltések építési módja is lényeges változáson ment keresztül az idők folyamán. Kezdetben, amikor még olcsóbb volt az emberi munka és kevesebb a gép, a Mississippi töltéseit többnyire néger rabszolgák hordták az anyaggödrökből talicskákkal. A töltésszelvények növekedésével felváltotta az emberi erőt a gép. Kezdetben csúszó és kerekes gereblyegépeket (scraper) használtak, de 50 méteren túl ezek sem mutatkoztak gazdaságosaknak. A töltés alapját és az anyaggödör földjét gépekékkel vágták fel. Ma már csak a gát koronák és rézsűk elegy engetésére használnak gereblyegépeket. Nagyobb távolságra való szállításnál is jól beválnak a traktorhúzta tartánykocsik, melyekbe a földet a kis kotrók számtalan fajtájával töltik. A billenő tartánykocsik űrtartalma 4—8 m

3, kerekeik vagy lánctalpakkal, vagy ballongummikkal vannak felszerelve. A nagyobbarányú töltésépítés már a mult század végén a szivókotrókkal való vízöblítéses gátépítésre terelte a szakkörök figyelmét. Az első öblített (vagy öntött) töltés 1895-ben épült New Orleans közelében. A szárazon épített nagyméretű töltések készítésére ma csaknem kizárólag két külön e célra szerkesztett berendezést alkalmaznak. Egyik a rendkívül hosszú kinyulótartóval felszerelt, különböző fajta markolókkal és vedrekkel dolgozó körben forgó óriásdaru ; ezek 4-5 m

3-es tartányukkal 55 méter sugarú körben képesek dolgozni vándorlás nélkül ! Hatalmas talpaikat függőleges síkú elliptikus pályán mozgatva saját erejükből képesek haladni, amikor az építés menete helyzetváltoztatást tesz szükségessé. 6. ábra.