Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - Mantuano József: A Nagykoppány patak szabályozásának gazdasági jelentősége

A NAGYKOPPÄNY PATAK SZABÁLYOZÁSÁNAK GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE. írta : MANTUANO JÓZSEF. A mérnök tervezései során rendszerint rámutat arra, hogy a létesítendő beruházásokkal kapcsolatban, általában milyen előnyök várhatók. Ezek az előnyök vizimunkálatoknál nemcsak egyszerű és általános gazdasági hasznot és eredményt jelentenek, hanem igen sokszor egyes vidékek gazdasági életének gyökeres változását is s ezzel együtt sokszor a földből élő ember évszázados megszokott életmódjának, munkájának átalakulását. Éppen ezért az ilyen természetű munkálatok igen mélyen belenyúlnak szűkebb vidékek és egyes emberek életébe. Részletes adatok, az átalakulások megállapíthatására, ritkán állanak rendelkezésünkre, különösen ár mentesítési, belvízlevezetési és mederendezési munkálatoknál. Főleg ezek a munkálatok ugyanis azok, ahol az elért haszon vagy károsodás rendkívül sok vitára ad alkalmat a szétágazó egyéni érdekek miatt, viszont igen nehéz utólag adatokat szerezni, mert egyrészt az építés előtti állapot értékfelvételére nincsen idő és mód, másrészt a munkálatok elvégzésével olyan gyökeres változáson megy át a vidék, hogy utólagosan az eredeti állapot lerögzítése már nagyon nehéz és bizonytalan. A közelmúltban Tolna vármegyében végzett nagy vízrendezések során, a Nagykoppány patak tolnamegyei szakaszán megpróbáltuk tanulmány tárgyává tenni a vízrendezés által létrejött változások gazdasági értékét. Az alábbiakban ezekről a tanulmányokról számolok be. Altalános ismertetés. A Nagykoppány patak Somogy megyében ered Kisbár községet környező dombok közötti völgyekben, majd néhány kisebb patakot felvéve keleti irányt vesz fel és Bonya község alatt a Körisesi vizet, majd Acsa község alatt az Andocs felől jövő patakot felvéve Gerézd pusztán, Szorosadon és Törökkoppányon folyik keresztül, mígnem Tolna vármegye határát éri el s Koppányszóntó, Értény, Nagykónyi, Pári, Tamási, Majsamiklósvár határain keresztül Regölynél a Kapós csatornába ömlik. (1. sz. ábra). A vízgyűjtő területe a jobbparton keskenyebb, átlagban 4—5 km széles sáv, aránylag meredek eséssel, a balparton a fővölgvtől északnyugatra messze elhúzódó dombvidék széles dombhátak között keskeny völgyekkel. A terület jellegzetesen dombvidék, legnagyobb része mezőgazdasági művelés alatt áll, nagyobb összefüggő erdőségek csak inkább a jobbparton vannak. A talaj majdnem az egész területen löszös agyag. A vízgyűjtőterület nagysága kereken 745 km

2, ebből a somogymegyei szakaszra 273 km

2, a többi a tolnavármegyei mederrészre