Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - Mantuano József: A Nagykoppány patak szabályozásának gazdasági jelentősége

1. ábra. A Nagykoppány patak átnézetes helyszínrajza. esik. Az egész vidék magassága az Adria felett 100 m-től 260 m-ig emelkedik. A tervezésnél mederméreteit azon az elv alapján állapították meg, hogy a víz mindenütt ugyanolyan vízoszlop magasság mellett (2-50 m) találjon lefolyást. A mederméretek meghatározásánál feltételezték, hogy km

2-enként maximumban 30 lit/see víz kerül lefolyásra. Ez a vízmennyiség a torkolatnál 22-20 m

3/sec vízmennyiségnek felelne meg. A Koppányvölgy esése a szabályozott mederszakaszon 34.150 km-es hosszán 22-30 m ; átlagban km-ként 65 cm. Regölyben a 2.200 km szelvényben és Nagykónyiban a 23.054 km szelvényben a székesfehérvári m. kir. kultúrmérnöki hivatal a szabályozás után vízmércéket állíttatott fel, a mércéken eszközölt leolvasások szerint 1934. októberétől 1936. év májusáig terjedő időszakban a legnagyobb vízállás 1936. február 24-én Nagykónyiban 186 m volt, amely a tervezett mederfenéktől számítva 1-66 m vízoszlop magasságnak felel meg, vagyis a legnagyobb vízszín is 84 cm-el alatta maradt a számított vízszínnek. Pedig ez az időszak rendkívül csapadékos volt, a felsőiregi uradalom csapadékmérése szerint február hónapban 116-1 mm eső hullott le. A rövid észlelési idő miatt ma még végleges véleményt mondani arra vonatkozóan, hogy a méretezésnél felvett 30 lit/sec km

2-ti vízmennyiség megfelel-e a tényleges állapotnak, nem lehet. Zavarja még a vízlefolyási viszonyokat az is, hogy a jelentékenyebb mellékvizek : a Cserengáti, Szentmártoni, Gonozdi, Okrádi, Értényi és Turi patakok medre szabályozva nincsen s így a nagyvizek a mellékvölgyekben kiöntenek és ott tárolódnak. Ha majd ezeket a mellékárkokat szabályozták, a nagyvizek növekedése várható, azonban a meder akkor is előreláthatólag elég nagy lesz, mert a mellékvölgyek átlagban 15—18 km hosszúak, úgy hogy késleltetésre mindig lehet számítani, már csak a mellékvizeken lévő halasgazdaságok miatt is.