Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - Papp Remig: Adatok hazánk ivóvízellátására vonatkozóan

89 Az artézi kutak száma hazánkban körülbelül 6,000. Ezeket a Magyar Kir. Földtani Intézet tartja számon.

1 A kutak közül mintegy 1,000 artézi kutat a Magyar Államvasútak létesített és tart fönn, ami a MÁV hatalmas kult úr munkájának jellemző adata. Az artézi kutakra vonatkozóan már nagyobb számban láttak napvilágot közlemények és a Földtani Intézet is szívesen szolgál az érdeklődők részére felvilágosítással.

2 Azonban itt is még rengeteg a tennivaló, mivel a kutak engedélyezési kötelezettsége csak az 1913 : XVIII. t.-c. alapján lépett életbe, amelynek végre hajtási utasítása a háború után jelent meg és visszamenő ereje nincs, ami sok viszszásságot okozott. BEFEJEZÉS. A hazai ivóvízellátásra vonatkozó adatgyűjtés nem lenne teljes, lia végül néhány szóban be nem számolnék azokról a törekvésekről, amelyek a hazai ivóvízellátás fejlesztését és egységesítését célozzák. A bevezetőben hangsúlyozott széttagoltság sok visszásságot és a vízügyek megoldásának vontatottságát eredményezték és ezért már néhány év óta hallatszottak innen is, onnan is hangok és indítványok, amelyek a kérdést megoldani igyekeztek. 1935 novemberében, a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai szakosztályában egy, a hazai ivóvízellátással foglalkozó előadás után Farkas Imre, győri műszaki tanácsosnak az ivóvízellátás egységesítését célzó részletes tervezetét terjesztették elő. A tervezet fölolvasását érdekes vita követte, amelyben részt vett úgyszólván valamennyi kiválóbb vízellátási szakember. Az ülés eredményeképen a Hidrológiai Szakosztály és a Városi Mérnökök Országos Szövetsége együttes bizottságot küldött ki. Ez a bizottság több heti munka után arra a végeredményre jutott, hogy a vízügyek jelenlegi szétszórtságát nagyob megrázkódtatás nélkül csak egy OrszágosVízellátási Tanács fölállításával lehetne megszüntetni. A bizottság mindjárt ki is dolgozta ennek az Országos Vízellátási Tanácsnak a tervezetét és azt egy terjedelmes indokolás keretében 1936. év őszén benyújtották Darányi Kálmán miniszterelnök úrnak és az illetékes szakminisztereknek. Remélhető ezután, hogy a vízellátás régen vajúdó ügye valamilyen formában megoldást és egységesítést nyer és a további fejlődés megindulhat. Bármilyen módon történik is meg azonban a vízellátási szervek egységesítése, az egységes új hatóság első feladata lesz a vízellátásra vonatkozó kiterjedő adatgyűjtés. Egy magánérdeklődő adatgyűjtésénél gondosan vigyázni kellett arra, hogy a kérdőív ne tartalmazzon túl sok kérdést, miután ez a beérkező válaszok számát csökkentette volna. így nem mertem például kiterjeszkedni egy igen fontos kérdés részleteire, a szolgálati medencék és víztornyok nagyságára, méreteire, elhelyezésére és építési költségeire. Ennek a kérdésnek pedig úgy az üzembiztonság, mint a tűzvédelem (polgári légvédelem) szempontjából óriási jelentősége van és hazai városaink és községeink éppen ebből a szempontból mutatnak föl kiáltó hiányosságokat. Legyen szabad itt egy futó napihírt kiragadnom, ami éppen a jelen sorok írása 1 1918-ban az Intézet törzskönyvében 3040 mélyfúrású kút adatait tartották nyilván. 2 Dr. Schmidt Eligius Róbert : Artézi kútfők és önműködő zárószerkezeteik. Bányászati és Kohászati Lapok, 193(3. 23. szám. U. i. további utalások.