Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)
1. szám - Papp Remig: Adatok hazánk ivóvízellátására vonatkozóan
83 Vegyünk föl példa gyanánt egy olyan várost, amelynek hektáronkénti laksűrűsége 45 és a vízzel ellátandó lakosság száma 16,000. A 3. képlet szerint, a vízmű költségei s = 2-5 Ly P D 100 — a A képletbe behelyettesítendő y értéket az 1. sz. képlet alapján kapjuk meg a laksűrűségből. 2600 y = — + 25 = 83. Az átlagos csőátmérőt a 3. ábrából 0 125 mm-nek kapjuk meg és így P D a 111. táblázat szerint az egy folyóméter közcső szállítása, szerelése földmunkával együtt 29-83 P, kereken 30-00 P. A vízmű csőhálózaton kívüli költségeinek « tényezőjét a 4. ábrából 34-nek kapjuk. így a vízmű építési költsége _ 2-5 . 16,000 . 83 . 30 00 100 — 34 S = 1,510,000 pengő. A hasonló adatokkal rendelkező Esztergom város vízműve 1,550,000 pengőbe került. Ahogy azután a tervezés halad a részletek felé, úgy lehet a helyi viszonyokat (földmunka stb.) egyre jobban figyelembe venni és a műszaki tervek fokozatos kidolgozása alatt is állandóan tájékozódhatunk a várható költségekről. Fel kell hívnom azonban itt a figyelmet a 4. rajzzal kapcsolatban egy körülményre. Hazánkban úgy, mint a külföldön, az újabb időben egyre jobban elterjeelnek az aszbesztcement nyomócsövek, amelyek beszerzési ára a hazai versenytárgyalási eredmények alapján körülbelül 20—35%-kal alacsonyabb, mint az öntöttvascsöveké. Aszbesztcementcsövek alkalmazása esetén tehát a csőhálózat költségei alacsonyabbak és így százalékosan magasabb lesz a többi befektetés költsége. Ezt a körülményt a 2. sz. egyenletnél olyan módon vehetjük figyelembe, hogy a csőhálózaton kívül eső egyéb befektetés tényezőjét megnöveljük. Az összes költség természetesen a csőhálózat olcsóbb beszerzési ára miatt alacsonyabb lesz. A föntebbi eljárás alapján tehát egyszerű és rövid számítás útján kevés adat birtokában meglehetős pontossággal megállapíthatjuk azt, hogy valamely város vagy község vízműve normális viszonyok között körülbelül mennyibe kerül. Természetesen adott esetben, részletes tervek és költségvetés alapján jóval nagyobb pontosságot lehet elérni az előzetes költségmeghatározásnál. Amikor azonban arról van szó, hogy olyan országban, gyarmaton, vagy iij telepítéseknél, ahol még számtalan vízmű létesítése szükséges, kiindulópontnak a hitelkeret megállapítása céljából általános költségbecslést végezzünk, akkor a fönti eljárás rövid úton célhoz vezet. Több vízmű költségének számításánál a fel és lefelé való eltérések kiegyenlítődnek, különösen hazánkban, ahol az egyes városokban esetleg szükséges víztisztítási költségeket más városokban a már csaknem befejezett és egyszerűen átvehető vízfeltárás egyensúlyozná. 1 1 Hasonló eljárást lehetne, kidolgozni a csatornázás költségeire is, ahol a csőhálózat költségei szintén igen nagy hányadot képviselnek.
