Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - Papp Remig: Adatok hazánk ivóvízellátására vonatkozóan

79 területén túl fekvő lakosság is még elláthatja magát vízzel. Annak a lakosságnak a számát, amelyik ilyen módon még a vízmű fogyasztói közé sorolható, csak rendkívül körülményes módon lehetne esetenkint meghatározni. Könnyebben megadható azonban a vízzel ellátott terület nagysága. A vízzel ellátott terület nagyságának megállapítására térképek alapján végeztem területszámításokat és ennek felhasználásával laksűrűségszámításokat. A laksűrűség számításánál csupán a vízzel ellátott lakosság számát osztottam a vízmű által vízzel ellátott területtel. Kérdőívemben kiterjeszkedtem a csőhálózat adataira is, amely szempont a Jendrassik—Bolberitz-féle — más célból készült — összeállításban még nem szerepelt. A gyűjtött adatok alapján azután lehetővé vált az egy lakosra eső közcső hosszának kiszámítása. Ha most már egy derékszögű koordinátarendszerben bizonyos léptékarányban a vízszintes tengelyre a laksűrűséget, a függőleges tengelyre pedig az egy lakosra eső közcsőhosszat mérjük fel, akkor az összetartozó értékpárok fölrakása után egy meglehetősen kifejező jellegű pontcsoportot kapunk, amelynek simuló görbéje egy hiperbolaág. Ennek a hiperbolának egyenlete (ha 1 laksűrűség = 1 mm, 1 fm közcső = 4 cm). 2600 k У = — +25 1 Ebben az egyenletben у az egy lakosra eső közcső mérőhosszát, ronkinti laksűrűséget jelenti. (2. ábra.) ,x" a hektá2. ábra. Összefüggés a laksűrűség és az egy lakásra eső vízvezetéki csőhossz között.