Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - dr. Kozmann László: Az Egyiptomi öntözések talajtani vonatkozásai

54 esetre sem veszélyes. Bizonyos mértékű nátriumsógyarapodás tapasztalható a mélyebb szintekben, de ennek ellenére az abszorbeált bázisok összetétele minden szintben kifejezetten a Ca-talaj jellegzetességeit mutatja s az abszorbeált Ca és Mg együttes összege 98—99%-át teszi ki az összes abszorbeált bázisoknak. Kalciumkarbonátot valamennyi szint tartalmaz 2% körüli mennyiségben és igen egyenletes megoszlásban. Az egyes szintek pH-értéke 8-1—8'4 között mozog. Általában a talaj szelvényt a szintek azonossága jellemzi s a szelvényen szemmellátható különbségek nem mutatkoznak, hanem a felsőbb szintek magasabb hunrasztartalmának színeződésétől eltekintve az egész szelvény teljesen egyenletes összetételűnek látszik. VIII. TÁBLÁZAT. A kicserélhető bázisok összetétele egy medencéből vett talajszelvényben. Mélység cm mg egyenérték/100 g talaj Egyenérték / 0 Mélység cm Ca Mg К + Na (számított) S összes Ca Mg К + Na 0—20 42-4 14-4 1-2 58-0 731 24-8 21 20— 40 42-3 15-0 0-6 57-9 73-0 25-9 l-l 40— 60 42-2 15-7 0-3 58-2 72-5 26-9 0-6 60— 80 42-3 15-8 0-8 58-9 71-8 26-8 1-4 80—100 41-4 16-2 0-5 58-1 71-2 27-9 0-9 A talaj fizikai viselkedése is a Ca-talajok kitűnő sajátságait mutatja. Dacára annak, hogy e talajok többnyire igen kötött jellegűek (jellemző erre, hogy aránylag alacsony, 3% körül mozgó humusztartalom mellett is 50 mg e. é. körüli íS-értéket mutatnak) mégis nagyon jó morzsalékos szerkezetűek, vizet áteresztők és könnyen művelhetőek. Általában e talajok sok tekintetben a mi otthoni mezőségi típusú talajainkhoz hasonlítanak, de természetesen nem azonosak azzal genetikai szempontból. A hidrológiai viszonyok tekintetében is kimutatható némi hasonlóság. Mezőségi talajaink hidrologiai viszonyait nem ismerjük még tökéletesen, az eddigi vizsgálatokból is kiderült azonban az, hogy hazai viszonyaink között a késő őszi és kora tavaszi csapadék mennyisége van döntő befolyással a talajvízszín állására s a késő tavaszi vagy nyári, tehát a már nagyobb párolgás idején beálló esetleges esőzések a talajvíz szintjére csak kevés hatással vannak.

1 Alapjában véve tehát a kedvező fekvésű otthoni talajainknál is egy időszakosan ismétlődő tavaszi maximális talajvízszinttel és egy az őszi esőzések beállása előtti minimummal kell számolnunk. A maximális és minimális vízszín között mutatkozó különbség talajonként és a körülményektől függően más és más lehet, aminek következtében az évenként kilúgzódó talajréteg vastagsága is helyenként változhat, lényegében azonban a folyatnat az egyiptomi medencéknél ismertetett viszonyokkal elvben azonos nálunk is mindenütt, ahol a természetes lecsapolási viszonyok adva vannak és ahol máshonnan származó felületi vagy talajvizek ezt a természetes folyamatot meg nem zavarják. Az egyiptomi medencerendszerű öntözés a folyó medre által nyújtott drainviszonyokat nem befolyásolja s a természetes folyamat csak annyiban módosul 1 Rohringer S.: Talajvízszín tanulmányok a Duna—Tisza-közén. Vízügyi Közlemények, 1 1 feddán = 4200 négyzetméter.