Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)
3-4. szám - Szakirodalom
513 Épületsüllyedésnél a feszültség utólagos számítása rendszerint azt adja, hogy az altalaj túl volt terhelve. Ezért az alapok kiszélesítését, illetve a felfekvési felület növelését szokták javasolni. Ez az elgondolás gyakran csak arra jó, hogy hatalmas új alaptest beépítésével a feszültségeket valamelyest csökkentjük. Az 1. ábra arra ad példát, hogy az alaptest szélességét 50%-kal növelve, a mélyebben fekvő rétegben hogyan változik a teherviselő felület. Pl. az alap szélességének 2-5-szeresét kitevő mélységben csak 13%-os a növekedés. (Az egyszerűség kedvéért 60°-os, és egyenesvonalú feszültségterjedést tételeztünk fel.) Még kevesebb nvprpspcfpt, î el at*1 rv Ья. я. térbeli fesziiltséíreloszlást vesszük számításba. A legveszedelmesebbek az egyenlőtlen süllyedések. Tapasztalás szerint az egymás mellé épített tornyok, tartányok stb. egymásfelé hajlanak, ugyanis közöttük a feszültségek összegeződnek és nagyobb süllyedést váltanak ki, mint a külső oldalon. Előfordult az ellenkező jelenség is : a tornyok kifelé dűltek. Ennek oka a boltozatos alapozási mód volt. A széleken fellépő élnyomások nagyobb feszültséget és süllyedést okoztak, mint a közbensők. A különböző súlyú épületrészeket különböző nagyságú alapokra építik avégből, hogy egyenlő feszültséggel terheljék az altalajt. Az alap mérete a feszültség mélységbeli terjedését befolyásolja. így, ha közvetlenül az alap alatt biztosítanék is az egyenlő talajfeszültségeket, célunkat teljesen el nem érhetjük, mert a különböző mélységekben a feszültségek között különbség lesz. A nagyobbméretű alaptest ugyanis nagyobb mélységig érezteti hatását. Az eddig tárgyalt esetekben a süllyedést az altalajnak összenyomódása okozta. Sokkal nehezebb a helyzet megítélése, ha a süllyedésnek nemcsak az altalaj összenyomódása, hanem oldalirányú kitérése is oka. Amikor a süllyedés folyamatában nem látunk a nyugalmi állapot felé való közeledést, más szóval a konszolidációs görbe nem hajlik el vízszintes érintője felé, ezzel az esettel van dolgunk. A segítség — ha a viszonyok megengedik — mély szádfalazás. Sajnos, a gyakoribb eset az, hogy ez nem vihető keresztül. Visszatekintve az elmondottakra, könnyen megállapítható, hogy építmények süllyedését megakadályozni, vagy az ennek következtében beállott kárt kijavítani, még a legszerencsésebb esetet véve is, körülményes, kockázatos és drága munka. Az egyetlen gazdaságos eljárás a süllyedés megelőzése, illetve előzetes megállapítása, amire a talajnak alapozási szempontból való előzetes vizsgálata ad módot. Jakab Sándor. I)r. С. Braak: A Hollandiában végzett párolgásmérések és azok eredményei. (Het klimaat van Nederland: E.) I 7 er damping. Mededeelingen en verhandelingen van het Koninklijk Nederlandsch Meteorologisch Instituut, 39. füzet. Hága, 1936. Holland és angol nyelven ; 50 oldal, számos táblázat. A szabad vízfelületekről és szilárd anyagok nedves felületéről elpárolgó vízmennyiség mérése már régi feladata a meteorológiának. Annak ellenére, hogy már igen régóta számos helyen történnek ilyen mérések, eddig még nem lehetett a mérési eredményekből végleges következtetéseket levonni. Sőt a különböző helyen végzett észlelések adatainak összehasonlítása sem igen volt lehetséges, annyira különböző módon, műszerekkel, és körülmények között történtek ezek a megfigyelések. A párolgás mértékének változásán és az abban mutatkozó szabályosságon kívül megállapítandó volna egy olyan általános érvényű képlet — és a benne szereplő állandók számértéke —, melynek segítségével lehetséges lenne valamely felület — természetesen elsősorban Vízügyi Közlemények. 33 1. á bra.
