Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - dr. Kozmann László: Az Egyiptomi öntözések talajtani vonatkozásai

45 semmi vonatkozásban sincsenek a jelen közlemény tárgyával, de szintén bizonyítják azt, hogy az öntözési rendszerele mesterséges viszonyokat teremtenek, melyek kedvezően vagy ellentétesen befolyásolják az itt mindig jelen lévő sók megoszlását a talajban. Ha tehát a talajokat a sótartalom alapján akarnánk osztályozni, úgy mindezeket a változtatható víztani tényezőket valahogyan közös nevezőre kellene hozni, ami a lehetetlenséggel határos feladat. Másképen áll a helyzet, ha a sók a felszín közelében hosszabb ideig megszakítás nélkül hatnak a talajra s azon maradandó jellegű elváltozásokat okoznak. Az így keletkezett szikes talajok már lerögzített vegyi sajátságot jelentenek s mint ilyenek, természetesen térképezhetők, függetlenül a hidrológiai viszonyok esetleges későbbem megváltozásától. Az egyiptomi talajok alapanyaga a Nílus alluviális hordaléka eredetileg nem szikes jellegű. Mint a IV. sz. táblázat adatai is bizonyítják, a folyóból elkülönített nílusiszapban az abszorbeált bázisok között a kalcium és magnézium viszonylagos mennyisége messze felülmúlják az egyértékű katiónok mennyiségét, mely utóbbiak csak elhanyagolható kis mennyiségben vannak képviselve. Az egyiptomi talajok alapanyaga tehát távolról sem szikes jellegű s esetleges elszikesedésük mindig utólagos helyi hatásra vezethető vissza. IV. TÁBLÁZAT. Kicserélhető bázisok az áradó Nílus iszapjában,

3 100 g iszapban Assaunnál Caironál 100 g iszapban mg egyenérték mg egyenérték % mg egyenérték mg egyenérték % CaO 18-2 71-7 19-0 71-9 MgO 6-6 26-0 6-8 25-8 K,(> 0-5 1-9 0-5 1-9 Na„0 0-1 0-4 0-1 0-4 Összes (<S-érték) 25-4 100-0 26-4 100-0 A sivatagi szélhordalék tiszta homok lévén, szintén nem szikes, vele együtt azonban a sivatagi sókivirágzásokból sok káros só kerülhet a talajra. Általában a Nílus völgyének mélyebb rétegeiben mindig megtalálható sók eredete éppoly kevéssé van még tisztázva, mint a Nagy-Alföldünk sótartalmáé. Ahogy nálunk még a legjobb alföldi talajaink mélyebb rétegeiben is mindig bizonyos mértékű sófelhalmozódás található, úgy Egyiptomban is a talajszelvényen lefelé haladva, változó mélységben ugyan, de mindig megtaláljuk a sókat. Érdekes módon a körülbelül 40 méteres felszín alatti szintbe torkoló csőkutak vize csaknem mindenütt édes, míg a magasabb szintű kutak vize a legváltozatosabb sótartalmat mutatja s az egyes kutak vizének sótartalma önmagában is változik sokszor a vízszintváltozástól függetlenül is, eddig még meg nem határozott összefüggések alapján. A tenger szerepe a deltaképződésben kézzelfogható magyarázatnak kínálkozik a sók eredetére vonatkozólag, azonban ezen felül is sok tényező játszik még szerepet. így a völgyet és a deltát 3 A jelen közlemény keretében ismertetett kémiai laboratóriumi vizsgálatok legnagyobb része a cairoi Cotton Research Boardnak dr. W. T. H. Williamson vezetése alatt álló Chemiai Intézetében készült.