Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Gyengő Tibor: Nyomatékelosztás

441 A támaszpontsüllyedés okozta befogási nyomatékok számításánál 13. ábrán feltüntetett eset forog fenn, azaz a befogási nyomatékok nem egyebek, mint két végén befogott tartók elmozdulás hatására keletkező végnyomatékai. Támaszpontsüllyedés okozta befogási nyomaték csak 1—2, ill. 2—3 nyílásokban lép fel. A nyomatéki képletben szereplő relatív merőleges elmozdulás (e

iJ

L— e

2 ) ebben az esetben maga a 6"0 cm támaszpontsüllyedés. Az előbb említett elvek alapján példánknál a támaszpontsüllyedésből eredő befogási nyomatékok a következők : 6x2100000x660x6-0 1—2 nyilasban M

1 SÜU

y = M

2 sttll

y = H = + 164500 kgcm = 1645 kgcm 6x2100000x660x6-0 2—3 ny ilasban M 2 8ÜU

y = M

3 süll

y = — = — 407000 kgcm ál

U = —4070 kgm E nyomatékok előjeleit is a II. fejezetben ismertetett előjelszabály szerint vesszük fel. A többi a külső terhelésből származó befogási nyomatékokat mint két végén befogott tartók nyomatékait a szokásos módon számítjuk 1000x2-0x3-5

2 M x = H = + 807 kgm 5'5

2 1000 x 2'0

2 x 3'5

2 M 2 = = — 462 kgm ö' 5

2 1000x4-0

2 Ai, = M. = + = + 1330 kgm 12 — Az ábrán a két okból származó befogási nyomatékokat kapcsokkal összefogtuk. Ezek a csomópontok egyensúlyozásánál egyszerre szerepelnek. E példa számításával kapcsolatban megemlítendő még az, hogy a nyomatékosztás folyamán a III. fejezetben ismertetett rövidített eljárást alkalmaztuk, hol a befogási nyomatékokat kiszámítva és a szabadon felfekvő 1 jelű csomópontot felszabadítva és egyensúlyozva e csomópontot többé már nem rögzítjük és ígv az 1—2 szélső nyílás merevségi tényezője eredetijének %-ére csökken. Ezzel szemben e szélső csomópont a további egyensúlyozásból teljesen kiesik. A szomszédos csomópont egyensúlyozásából átviteli nyomatékot már nem kap. A csomópontok egyensúlyozásának sorrendje az első körüljárásnál l—2—3—4 volt, a többinél, melyekben 1 csomópont már nem szerepel, a sorrend 2—3—4. Mikor a fokozatos nyomatékosztás folytán az egyensúlyozandó nyomatékok elfogynak, a számoszlopokat összegezzük. E számoszlopok összege a támaszpontsüllyedés és külső terhelés együttes hatására keletkező támaszponti nyomatékokat adja. VII. Hatásábrák számítása. Sok esetben célszerűen és gazdaságosan használható fel a Cross-féle eljárás hatásábrák számítására. Többtámaszú tartók támaszponti nyomatéki hatásábráit, avagy keretek sarokpontjainak hatásábráit egyszerű nyomatékosztás útján nyer jük, melyekből valamely közbenső keresztmetszet nyomatéki, ill. nyíróerő hatásábrája a kéttámaszú tartó hatásábrájának ismeretével egyszerű közismert redukciók útján nyerhetők.