Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Gyengő Tibor: Nyomatékelosztás

440 számítjuk a befogási nyomatékokat. A befogási nyomatékok fokozatos egyensúlyozásával — mint minden más esetben — közvetlenül a fentemlített okok okozta végleges csomóponti nyomatékokat kapjuk meg, melyekből a feszültségek már egyszerűen számíthatók. A 16. ábrán látható egyszerű keret vízszintes gerendája valamely oknál fogva í°-al felmelegedett. Az ábra a befogási nyomatékok meghatározásának módját tünteti fel hőhatások okozta feszültségek számítására. A befogási nyomatékokat meghatározva a számítás további menete közönséges nyomatékosztás. Ez esetben oldalirányú eltolódás nincs, mivel tartó és terhelés szimmetrikus. A 17. ábrán számpéldán mutatjuk be támaszpontsüllyedés okozta feszültségek számításának esetét. Szerkezetünk egy állandó inercianyomatékú folytvastartó, melynek 2 jelű támasza 64) cm-el lesüllyedt. A támaszpontsüllyedésen kívül terheli tartónkat 1—2 nyílásában egy 1 t. nagyságú koncentrált erő és 3—4 nyílásában egy 1 t/m egyenletesen megoszló erő. E kétfajta nyomatékokozó befolyást (támaszpontsüllyedés és külső terhelés) a számításnál egyszerre vettük figyelembe. Azaz nem kell a nyomatékosztás számítást külön elvégeznünk a külső terhelésre és külön a támaszpontsüllyedésre, hanem miután ezekre külön-külön kiszámítottuk a befogási nyomatékokat, e két okból származó befogási nyomatékok a csomópontok egyensúlyozásánál már egyszerre és teljesen egyenlően vétetnek figyelembe. A számítás e két hatásra természetesen külön is elvégezhető ha erre szükség van.