Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Gyengő Tibor: Nyomatékelosztás

438 » tqgo * <360 -46

5 - no \-sts +<woo -лсзо - ioz9 P = /500 kg merőleges összetevői. Ezek a vékony vonallal kihúzott értékek azok az eltolódások, melyekre nekünk a befogási nyomatékok számításánál szükségünk van. A csomópontok elmozdulásainak nagyságát ill. azok vetületeinek nagyságát meghatározva, most már semmi akadálya sincs a relatív elmozdulások okozta befogási nyomatékok meghatározásának. E nyomatékok számításának módját lásd 13. ábrán. Az .E-vel való szorzást a nyomatékok számításánál elhagytuk, mert mint már előbb említettük, a hossz változások számításánál fi-vel való osztás maradt el. A befogási nyomatékok előjeleit illetőleg itt is azt az előjelszabályt tartjuk be legcélszerűbben, hogy az óramutató járásával egyértelmű forgató befogási nyomaték —- a nyomaték, melyet a rúd fejt ki a kapcsolatra — pozitív. E befogási nyomatékokat példánk esetében a 15. ábrán tüntettük fel az illető csomópontoknál a megfelelő rúdvégekhez írva. Ugyanezen az ábrán látható a másodrendű nyomatékok számítása is nyomatékosztással. A csomópontok egyensúlyozását 1 pontnál kezdtük és haladtunk tovább a növekvő csomópontszámok szerint. A haladás irányát különben a megfelelő rudakra rajzolt nyilak is világosan mutatják. 1 pontban az egyensúlyozandó nyomaték -f- 4751 + 2295 = -f- 704Ö kgcm. Lévén az 1 csomópontban találkozó két rúd merevsége (IjL) 915 (1—3 rúdé) és 3'81 (1—2 rúdé), az egyensúlyozó nyomatékok a következők lesznek : 15. ábra.