Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Gyengő Tibor: Nyomatékelosztás

428. Ezt az eljárást számpéldán a 9. ábrán mutatjuk be a Cross módszerének ismertetéséhez felhasznált egyszerű asszimmetrikus keret esetében. Terhelje keretünket b pontján egy 2'5 t nagyságú vízszintes erő, mint egyetlen terhelés. Első lépésként a vízszintes gerendát tökéletesen merevnek véve (az alsó oszlopvégek amúgy is mereven be vannak fogva), felosztjuk a 2-5 tonna vízszintes erőt az oszlopok között oly arányban, mely kielégíti azt a feltételt , hogy az oszlopok felső végeinek elhajlása egyenlő legyen. Állandó keresztmetszetű oszlopok esetében tehát a felosztás az oszlopok — viszonyainak arányában történik. Tehát az 0 0238 a—b oszlopra jut „ x 2 о =14t -d pedig kap 0-0238+0-02 X 2-5 =1-1 t 9. ábra. vízszintes erőt. Az ezekből számított befogási nyomatékok az oszlopvégeken PL 2-vel egyenlők, mivel ily két végükön befogott állandó keresztmetszetű oszlopok esetében a vízszintes erők az oszlopközepeken hatnak. Ennélfogva a befogási nyomatékok : a—6 rúd két végén : 1'4 x 3'25 = + 4 5ó tm с—d rúd két végén : 11 X 5'0= -f- 5'5 tm. Mint ahogy nyomatékosztásnál aláhúzzuk az egyensúlyozott és így a további osztásokban, illetve egyensúlyozásokban már részt nem vevő nyomatékokat, ugyanúgy megtesszük ezt most is, de megkülönböztetésül a nyomatékosztással egyensúlyba hozott nyomatékoktól a vízszintes erők egyensúlyozásakor keletkező nyomatékokat szaggatott vonallal húzzuk alá. (9. ábra, a al-ábra.) Ugyanis a szaggatott vonallal aláhúzott nyomatékok további erőegyensúlyozásokban már nem vesznek részt, míg nyomatékosztásban résztvesznek, addig a teljes vonallal aláhúzott