Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Gyengő Tibor: Nyomatékelosztás

419. és újból rögzített csomópontok egyensúlya megint felborul. Ezért újból, meg újból végig kell haladnunk a szerkezeten a csomópontokat egyenkint felszabadítva és egyensúlyozva, míg az egyensúlyt újból, meg újból felborító nyomatékok elfogynak és a szerkezet teljes egészében egyensúlyba jön. A számítás egyes lépéseinél (a csomópontok minden egyes egyensúlyozásánál) kapott nyomatékértékeket befogási nyomatékot, egyensúlyozó- és átvitt nyomatékokéit — minden rúdvégnél egymás alá írjuk egy-egy számoszlopba. A számoszlopok tagjai gyorsan konver5. ábra. gáló sort adnak. Ennek a konvergens sornak — a számoszlopnak — előjelhelyes összege adja meg a keresett nyomatékot. A számoszlopok felszabadítását és egyensúlyozását bármilyen sorrendben végezhetjük, de legcélszerűbb, ha először azokat a csomópontokat egyensúlyozzuk, melyeknél legnagyobbak a ki nem egyensúlyozott nyomatékok. A szerkezetnek ezt a viselkedését követő nyomatékosztási eljárást mutatjuk be az 5. ábrán látható keret esetében. Az a és d végén befogott és e pontján csulósan megtámasztott keret olyan, hogy csomópontjai a terhelés hatására helyükből nem mozdulnak ki. Az összes rudak egyenes tengelyűek és állandó keresztmetszetűek és ennek folytán merevségi tényezőiket egyszerűen — viszonyképen számítjuk. ÍJ E példánál a rudak merevségi tényezőinek viszonyszámai — az arányszámok, melyek