Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Gyengő Tibor: Nyomatékelosztás

418. 4. ábra. nyomatékelőjelszabály szerint átalakítani szemlélet útján egyszerűen történhetik. Vagyis pozitív lesz az a nyomaték, mely a tartónak alsó szálában létesít húzást, negatív pedig az, amelyik a felsőben. III. A Nyomatékosztás alkalmazása fixcsomópontií tartószerkezetekre. Az eljárás lényege oly szerkezeteknél, melyeknek csomópontjai a terhelés hatására más mozgást, mint szögforgást, nem végeznek, azaz helyükből nem mozdulnak ki, a következő : a) Ha a szerkezet összes csomópontjait mereven befogjuk, úgy az egyes rudak végein, mint két végén befogott tartókon, a terhelés hatására nyomatékok keletkeznek. b) Ha ezekután a csomópontokat egyenkint a befogási kényszer alól felszabadítjuk, de úgy, hogy egyszerre csak egy csomópont van szabaddá téve, a csomópont a ki nem egyensúlyozott nyomaték hatására annyira elfordul, amíg csak fel nem veszi egyensúlyi helyzetét, a csomópontra ható nyomatékot az egyes rudak közt merevségük arányában megoszló ellentétes forgatóértelmű nyomatékokkal egyensúlyozván. Az ilymódon az egyes rudakban keletkező nyomatékok bizonyos hányada a folytonosság révén átadódik a rúd távolabbi befogott végéhez. A csomópontot egyensúlyozva, azt elfordult helyzetében rögzítjük és egy másik csomópontot teszünk szabaddá egyensúlyozás céljából. Tlymódon haladunk végig a szerkezet összes csomópontján. Azonban a folytonosság révén a rudak egyik végéről a másikra átadódó nyomatékok következtében a már egyensúlyba hozott