Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Gyengő Tibor: Nyomatékelosztás

417. kezetet kiindulásképen mindkét végükön befogott kéttámaszú tartókra és oszlopokra képzeli felvágva. Az eljárás nagy általánosságban abban áll, bogy a keret, vagy bármi más is legyen a szerkezet, minden egyes csomópontját mereven befogjuk és meghatározzuk az így két végén befogott tartóelemekre bontott szerkezet összes rúdján a külső terhelés, avagy más ok hatására keletkező végnyomatékokat (befogási nyomatékokat). Majd a csomópontokat a befogás alól egymásután ismételve felszabadítjuk és a csomópontra ható, ki nem egyensúlyozott nyomatékot az abban a pontban találkozó rudak között merevségeik arányában szétosztjuk, azaz a csomópontokat egyensúlyba hozzuk. Terheletlen tartóelemen a két végnyomaték zérus. Szerkezetek konzoljait illetőleg : terhelt konzol a nyomatékosztásnál csak kezdetben, mint csomópontra ható nyomaték szerepel, egyébként nem vesz részt a számításban, terheletlen konzol egyáltalán nem játszik szerepet a megoldásban, mivel csomópont egyensúlyozásakor a konzol, mint zérus-merevségű elem, nem kap egyensúlyozó nyomatékot. A nyomatékosztással való számításhoz három tényzőnek ismeretére van szükségünk. E három tényező : I. Befogási nyomaték ; 2. Merevségi tényező ; 3. Átviteli tényező. 1. Befogási nyomaték alatt értjük az egyes rudak végein, akár terhelő erő, akár relatív eltolódás hatására keletkező nyomatékokat, melyet a rúd fejt ki a kapcsolatra, mikor a rúd mindkét vége mereven be van fogva (3. ábra. M, és Jí

a). A mindkét végén befogott tartó befogási nyomatékai különféle terhelési esetekre a 4. ábrán vannak összeállítva. 2. Merevségi tényező az a nyomaték, mely szükséges egy, az egyik végén szabadon felfekvő, a másik végén mereven befogott rúdnak szabadon felfekvő végpontján egységnyi szögforgás létesítésére (3. ábra. M

A). Egyenes tengelyű és állandó keresztmetszetű rudak esetében M

A = —. hol 1 a rúd inercianyomatéka és L a hossza. Csuklós alátámaszL tások esetében az alátámasztás (a csukló) merevségi tényezője zérus ; befogásoké végtelen nagy. 3. Átviteli tényező a most említett távolabbi, mereven befogott végnél az egységnyi szögforgás hatására fellépő nyomaték és az egységnyi szögforgást létesítő nyomaték ( 3. ábra. j viszonyszáma. Egyenes tengelyű és állandó keresztV Ma ) M metszetű rudak esetében —

B = 0'5. M

A A nyomatékok előjelére vonatkozóan a számítások alkalmával legcélszerűbb és legegyszerűbb azt az előjelszabályt betartani, hogy pozitív mindig az óramutató járásával megegyező forgatóértelmű nyomaték. Ennek az előjelszabálynak alkalmazásával kapott nyomatékok előjeleit a szilárdsági méretezésekhez, az ott szokásos Vízügyi Közlemények. 27