Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - dr. Lászlóffy Woldemár: Vízrajzi tanulmányok számítása és szerkesztési eljárásai

386 határértékek közepeinek, — mint a közepes nagy- és kisvíz, — egyrészt nem tudunk minden esetben gyakorlati értelmezést adni, másrészt használatuk ritka. c) Víztani év. Amint az évi menet szempontjából a hónap teljesen önkényes részlet-időszak ^ éppúgy nincsen semmiféle elméleti indokolása a naptári év használatának. Innen ered az a szokás, hogy a víztani elemek változásainak feltüntetésénél a naptári év helyett az úgynevezett víztani (hidrológiai) évet vesszük alapul. A víztani év ősztől őszig tart és téli és nyári félévre oszlik. Az egyik félév a vízkészlet gyarapodásának időszaka. Ezalatt csapadék a talajban és a felszínen (állóvizek és hó alakjában) raktározódik. A lefolyást a fagy korlátozza. A növényi élet, amely a vízkészletet apasztaná, jóformán szünetel, a párolgás majdnem semmi. Ezzel szemben a nyári félévben a párolgás nagy, a növényi életműködés igen élénk, a vízkészletek apadóban vannak. Ha párhuzamot akarunk vonni a csapadék és lefolyás között, akkor is indokolt a víztani év bevezetése, mert a tavaszi és nyári vízlefolyás szoros kapcsolatban van az előző ősz és tél csapadékviszonyaival. A naptári év kettévágja a természetes víztani évet és így olyan adatok kerülnek egymással szembe, amelyek között nincs, vagy csak laza az összefüggés. A természet őszi elhalásának időpontja azonban igen ingadozó. A víztani év kezdete minden évben máskorra esik és valójában egy adott nappal nem is. jellemezhető. Meghatározására mégis igen alkalmas eszközül kínálkozik a léghőmérséklet évi menetének görbéje, amelyet az évi középhőmérséklet vonala, szinte teljesen egyforma két félre bont. Budapest hőmérsékletének 60 éves napi 8. ábra. A hőmérséklet évi menete Budapesten.