Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - dr. Lászlóffy Woldemár: Vízrajzi tanulmányok számítása és szerkesztési eljárásai

387 közepeinek vonalát az évi középhőmérséklet vízszintese április 12-én és október 17-én metszi (8. ábra), a víztani év kezdetét tehát október 15-ére tehetnénk. Az adatgyűjtés naptári hónapokhoz kötött volta indokolja, hogy a gyakorlatban november elsejével kezdjük a víztani évet, míg a nyári félév kezdete május 1. A magyarországi viszonyok között talán indokolt volna a víztani évet öthónapos téli (XI. 1—

III. 31.) és héthónapos nyári félévre (IV. 1—X. 31.) bontani. Figyelemre méltó ebből a szempontból a lengyel vízrajzi szolgálat gyakorlata, amely 3 hónapos téli (XII. 1—II. 28.) és 9 hónapos nyári időszakot különböztet meg.

8 d) A menetgörbék gyakorlati jelentősége. A menetgörbék igen értékes támpontjai a vízimérnöki tervezésnek, mert nemcsak a szóbanforgó víztani elem ingadozásának határairól, hanem a változások időbeli lefolyásáról is tájékoztatnak. Ha például nyári gátat tervezünk, csak a nyári időszak árvízmagasságai érdekelnek. Öntözési célokat szolgáló szivattyútelep szempontjából a téli kisvizek szintje figyelmen kívül hagyható, árvizek visszatartására szolgáló tárolómedence üzemtervének elkészítésénél pedig az árhullámok magasságára és ismétlődésük időközére lesz szükségünk. ej A jellemző évi értékek számítása havi adatokból. A víztani észlelési adatok feldolgozásának mindig olyannak kell lennie, hogy az az évi menet vonalának egyszerű felrakását tegye lehetővé. Ezért minden egyes hónapra kiszámítandó az átlag (csapadékok esetében a havi összeg) és kijelölendők a szélsőséges értékek ; vízállások esetében a téli hónapokban külön írjuk ki a jég által befolyásolt nagy- és kisvizet. A havi értékekből azután az eV jellemző adatai foglalhatók össze. A havi közepek összegéből, 12-vel való osztás útján szoktuk meghatározni az évi közepet. Ez tulajdonképen nem szabatos eljárás, mert a végeredményben a 28 napos február ugyanolyan súllyal szerepel, mint a 31 napos hónapok, de az így adódó csekély különbségtől nyugodtan eltekinthetünk. Az elhanyagolás megengedett voltának igazolására kiszámítottuk a Hernád hidasnémeti vízmércéjének 1935. évi közép víz állását a közelítő és a szabatos eljárással : 24+ 43+ 62 +

SO+ 40+ 29—7—19—19 19—14 + 24 KOV 1935 = —— =18-6 cm 12 31 [24+ 62+ 40—7—19— 19 + 241 + 30 [80 + 29—19- l4] + 28.43 KOV 1935 = - =18-46m 365 Az eltérés tehát a kétféle úton számított eredmények között 2 mm. Minthogy a havi közepek kiszámítása amúgyis szükségessé teszi az adatok összegezését, kényelmi okokból célszerű az összeget minden észlelési ívre feljegyezni, ami később tetszőleges hónapcsoportok (évszakok, víztani félév) közepeinek kiszámítását is nagyon megkönnyíti. A porosz vízrajzi intézet évkönyvei a vízállások havi összegét nyomtatásban is közlik. A jugoszláv vízrajzi intézet is a szabatos eljárással számítja az évi középvízállásokat. 8 Rundo, A.: Die Arbeitsmethoden auf dem Gebiete des Pegelwesens .und deren Vereinheitlichung. A balti államok III. víztani értekezletének iratai, Varsó, 1930. 18. old. 25*