Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - dr. Lászlóffy Woldemár: Vízrajzi tanulmányok számítása és szerkesztési eljárásai

377 г) Fényjelenségek. Napsütés: Az észlelőhelyen süt a nap. Napudvar és holdudvar: Az égitest tányérja körül a felhő vízcseppjein kisebb (d 10°) köralakú fényfolt látható, amely a szélein sokszor vöröses. Napgyűrű és holdgyürű: Az égitest tányérja körül a felhő jégtűin nagyobb (d 22°) világos, vagy többszínű fénygyűrű látható, többnyire a belső gyűrű vörös, vagy barna. Szivárvány : Az észlelő háta mögött levő Nap, ritkábban a Hold fénye az észlelő előtt hulló távoli esőcseppeken (vagy ködcseppeken) törést, majd teljes visszaverődést szenved ós az égbolton a színkép színeiben pompázó (köd esetén fehér) körgyűrű-részlet alakú fénytünemény látható. Délibáb: A felmelegedett magasabb levegőrétegeken történő teljes fényvisszaverődés következtében a levegőben távoli tárgyak fordított lebegő képe látható. Állatövi fény: Halvány fehérszínű kúpalakú fénytünemény látható a hajnali virradati vagy alkonyati szürkület alkalmával. A jelenségek erősebb, vagy gyengébb megjelenésének 0, 1, 2 kitevőkkel való jelölése kívánatos. Ha a jelenség nem az észlelőhelyen, hanem annak környezetében, esetleg a távolban észlelhető, úgy a megfelelő nemzetközi jelet zárójelben használjuk. Például a távoli zivatar (|lf), a láthatáron belül, de nem az állomáson hulló eső (o), vagy hó (*) jelöléssel fejezhető ki. Az észlelési adatok rajzbeli ábrázolása a gyors áttekinthetőség előnyével jár, de kevésbbé pontos és a további feldolgozásra többnyire kevésbbé alkalmas, mint a számok jegyzéke. A csapadékadatok ábrázolásánál nagy nehézségeket okoz a méretarány, mind az 1 mm alatti mennyiségek, mind a felhőszakadásszerű nagy záporok esetén, amelyek gyakran csak megtört vonalban rakhatók fel (4. ábra). A logaritmikus méretarányban való ábrázolás nem felel meg, mert vele éppen a csapadék nagyságrendje nem domborodik ki eléggé. 4. ábra. Csapadékadatok ábrázolása. (A csapadék Budapesten az 1937. évi tenyészidő első felében. Fent rendes, lent logaritmikus mértékben.) 4. Középértékek. A gyakorlati életben gyakran fordul elő, hogy főképp összehasonlítási célokból, röviden, összefoglalóan kívánjuk jellemezni valamely időszak vízrajzi vagy időjárási viszonyait. Erre általában a középértékeket — vagy csapadéknál a kérdéses időszakra vonatkozó összeget, használják. (A közép vízállásnak, minthogy igen gyakran fordul elő, hivatalos jele (szimbóluma) is van. Régebben Kpv, 1930 óta К ÖV ; mellette mindig megadandó, hogy milyen időszakra vonatkozik.) Középértéken az észlelési adatok összegének és a figyelembevett esetek számának hányadosát értjük. Képzésénél ügyelni kell a) arra, hogy további következtetések levonására csak egynemű mennyiségekből számított középértékek alkalmasak