Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - dr. Lászlóffy Woldemár: Vízrajzi tanulmányok számítása és szerkesztési eljárásai

373 Állomás Napi csapadék, milliméter. 1933 november Havi összeg Állomás 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 Havi összeg Tarnaméra . . 2-4 9-2 5-0 3-8 21 3-4 106-2 Hídvég — — — — — 12-8 1-8 5-1 4-9 4-5 0-9 — 100-8 Kápolna .... — •— — — — 10-2 41 4-0 2-5 2-3 — — 89-4 Átány — — 6-4 — — — — 91 — 4-5 — — 84-0 Poroszló .... — •— — — 0-3 8-0 0-5 5-7 4-2 2-0 1-2 — 78-6 Ha Átány adatait magukban néznénk, nem volnának gyanúsak. A közölt számok nem túlságosan nagyok és az esős napok száma sem túl alacsony. Ellenben a szomszédos állomások adataival való összehasonlítás nyilvánvalóvá teszi, hogy az átányi észlelő „gyűjtött". Erre vall az is, hogy a csapadék havi összege helyes. A meteorológiai intézet a jelentések beérkezése után végzett szokásos ellenőrzése során az adatokat a következőkép helyesbítette : Napi csapadék, milliméter 1933 november 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 Átány — — — — — 6-4 3 1 6-0 2-5 2-0 — — c) A „jeges víz" értelmezése. Külön kell megvizsgálnunk a vízállásjegyzékekben az észlelő által közölt jég-adatokat. Gyakran előfordul, hogy a vízmércejegyző jégmentesnek jelzi a folyót, holott csak a mérce közelében, rövid szakaszon van valóban síkvíz, — és fordítva. A szomszédos vízmércéken jelzett jégviszony okkal való összehasonlítás és a vízállásvonalak alakjának egybevetése feltétlenül rávilágít arra, hogy a kérdéses vízállás a jégviszonyok által befolyásolt volt-e vagy sem, — mert ez a lényeg. Ha valamely vízmérce szelvényében a rendkívül alacsony kisvíz azért áll elő, mert feljebb torlasz képződött, azt jeges kisvíznek kell neveznünk akkor is, ha a szelvényben magában jégmentes volt a folyó és helytelen volna ebből a vízállásból a folyó kisvízi hozamára következtetni. Viszont, ha a vízmérceészlelő kötelességszerűen zajló jeget jegyzett fel, de a jégborítás csekély volt, a vízhozam kiszámításánál eltekintünk a jég jelenlététől. Az ilyen esetek tisztázása szempontjából igen figyelemreméltó néhány külföldi vízrajzi szolgálatnak az az eljárása, hogy az észlelő a jégborítás tizedekben becsült értékét is közli. 1/

1

0—

2/i

0-es jégborítás esetén a folyó vízjárása még nincs megzavarva. 2. A szabatos fogalommeghatározások fontossága. Az észlelési adatok helyes felhasználásának előfeltétele, hogy a) pontosan tudjuk, mit kell érteni a jegyzékben szereplő számokon és hogy b) a feldolgozásnál követett irányelvek egyértelműen legyenek meghatározva, mert csak így jutunk egyenlő súlyú, egymásközt összehasonlítható részleteredményekhez. a) Például nem elég napi vízállásokról beszélni akkor, amikor t. k. reggel 7 órai leolvasásokról van szó, mert finomabb vizsgálatoknál az észlelés időpontja is szerepet játszik. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a talaj vízállást jellemző szám a kút pereme alatti mélységet fejezi ki. Tudnunk kell azt is, hogy a magyar időjárási szolgálatban valamely naptári nap csapadékán az ezen nap reggel 7 órájától