Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)
3-4. szám - dr. Lászlóffy Woldemár: Vízrajzi tanulmányok számítása és szerkesztési eljárásai
374 másnap reggel 7 óráig hullott csapadék mennyiségét értik ; az észlelői utasítás szerint ugyanis a reggel mért csapadék mennyiségét az előző naptári napra kell beírni. A napi középhőmérséklet a reggel 7, délután 2 és este 9 órakor végzett hőmérőleolvasások számtani közepe, míg a hőmérséklet „valódi" közepében az esti leolvasás kétszeres súllyal van figyelembe véve. Gázlómélység (a Duna Budapest alatti szakaszán) a legalább 150 m szélességben rendelkezésre álló és a hajózás által tényleg kihasználható vízmélység, és így tovább. b) Az adatfeldolgozásban követendő egyöntetűség biztosítására szolgáló irányelvek közül megemlítem, hogy a havi középvízállások számításánál napi többszöri mérceolvasás esetén egyszerűség kedvéért a reggeli vagy déli vízállás lép a napi közép helyébe, (egyenlősúlyú, aequidistanciális adatok), míg legkisebb és legnagyobb vízállásként a tényleg leolvasott legmagasabb értéket fogadjuk el. Rajzoló mércék esetén a napi középvízállást valóban meghatározzuk. Napi közepes vízhozamként a reggeli vízállásnak megfelelő vízmennyiséget szoktuk tekinteni, holott ez, — különösen nagy vízszínváltozás esetén, — egyáltalán nem azonos a vízhozam tényleges középértékével. Az elmondottakat röviden úgy is összefoglalhatjuk, hogy a statisztikai elemek összes lényeges tulajdonságainak felsorolása igen fontos, mert ezek szabatos kcrülírása nélkül könnyen juthatunk téves következtetésekre, amikor különböző eredetű adatok összehasonlítására kerül sor. így például hibás eredményekre jutunk egy árhullám keletkezésének vizsgálatánál, ha a csapadék napját helytelenül értelmezzük. Ha a vízállások havi közepének számításánál nem a mindennap ugyanazon órában leolvasott vízállásokkal dolgozunk, hanem a tetőzések napján az árhullámok tetőpontjait vesszük figyelembe, tekintet nélkül arra, hogy a nap mely órájában történt annak leolvasása, akkor vétünk az adatok súlyegyenlőségének elve ellen, és így tovább. 3. Számokkal és rajzban való kifejezésmód. A két módszer együttes alkalmazása. Az adatok jegyzéke időrendben adja az észlelés anyagát és így a jelenségek lefolyását tárja elénk. Előnye a teljes pontosság, míg rajzoknál a méretaránytól függ a leolvasás hibahatára. A számok változásai nehezebben tekinthetők át, de ezen a szélsőértékek kiemelésével (aláhúzás, dült vagy vastag szedés) segíthetünk. A „Vízállások" régebbi kötetei nem állomásonkint, hanem hónaponkint közölték az észlelési anyagot és az összes vízmércék adatait egymás mellett sorolták fel. Minden tetőzés és mélypont külön szedéssel volt kiemelve, így az árhullámok levonulásának tanulmányozásánál igen kényelmes ezeknek a köteteknek a használata. A jegyzékekben a folyó jégviszonyait a számok mellé írott csillagok jelzik, Itt tehát már a rajzolás eszközeit vesszük igénybe. Hasonlóan a meteorologiai észlelési jegyzékeken is rajzolt jelek egészítik ki a számadatokat. Ezek számos olyan időjárási körülményt jeleznek, amely a lefolyás szempontjából rendkívül fontos. Érdemesnek tartom ezért, hogy a világ meteorológiai intézeteinek 1935. évi varsói igazgatói értekezletén elfogadott új nemzetközi meteorológiai jeleket ideiktassam. 3 (3. ábra.) 3 Lásd : Bacsó Nándor: L j nemzetközi meteorológiai jelek. „Az Időjárás" 1937 július—augusztus.
