Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - dr. Lászlóffy Woldemár: Vízrajzi tanulmányok számítása és szerkesztési eljárásai

370 tényleges megfigyelésből származnak, kevésbbé megbízható voltuk az adat zárjelek közé tételével is hangsúlyozva legyen. Gondoljuk el, hogy valamely vízmércét, amelyen már 20 év óta folyik az észlelés, egy rendkívüli, minden addigit meghaladó árvíz tönkretesz. A feljegyzésekben hézag marad, amelyet ha nem pótolunk, legnagyobb leolvasott vízállásként továbbra is valamely régebbi árvíz tetőzése fog nyilvántartásunkban szerepelni. Ez nyilvánvalóan félrevezető, mert később arra gondolhat valaki, hogy a szóbanforgó árvíz mércénken nem ért el rendkívüli magasságot. De még ha nem is esik ebbe a tévedésbe az illető, s becsléssel vagy más módon pótolni akarja a hiányzó adatot, feltétlenül kevésbbé megbízható eredményre jut, mint az, aki az adatok beérkezése után azonnal, az összes helyi körülmények mérlegelésével végzi el a hiányok pótlását. Helytelen a csonka sorozatokból kiírni a legnagyobb és legkisebb vízállást, vagy belőlük számítani a középértéket. Megtörténhetik ugyanis, hogy éppen a legkisebb vagy a legnagyobb leolvasás maradt el és ha például egy hónapban éppen az 5—6 legmagasabb vízállást hagyjuk ki a középérték számításából, túl alacsony eredményre jutunk, amely a későbbiek során, mikor a részletekre nem vagyunk tekintettel, számításainkban bosszantó zavart okoz. b) Példák. A következőkben néhány példát közlök az ellenőrzés köréből : 1. A Tarna verpeléti vízmércéjéről az észlelő 1927 április és május havában a következő vízállásokat küldte be : Április Má jus Nap cm Nap cm Nap cm Nap cm 1 100 16 25 1 20 16 10 2 60 17 20 2 20 17 10 3 30 18 20 3 30 18 10 4 25 19 15 4 30 19 5 5 20 20 10 5 25 20 5 6 20 21 10 6 30 21 5 7 95 22 10 7 30 22 5 8 60 23 5 8 25 23 5 9 95 24 5 9 15 24 5 10 85 25 5 10 10 25 5 11 110 26 5 11 50 26 5 12 75 27 5 12 30 27 5 13 45 28 5 13 20 28 10 14 30 29 5 14 20 29 10 15 25 30 5 15 15 30 10 — 31 5