Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - dr. Lászlóffy Woldemár: Vízrajzi tanulmányok számítása és szerkesztési eljárásai

368 változásainak vizsgálata válik szükségessé (a csapadék és lefolyás különbsége, vagy hányadosa, fajlagos vízszállítás, esőhevesség, stb.). 2. Az adatfeldolgozás célja és irányai. A vízrajz feladata, hogy az ilymódon összegyűjtött adathalmazt valamiképpen rendszerbe foglalja, áttekinthetővé tegye és belőle, ha nem is szigorú törvényeket, — de mégis bizonyos, a gyakorlat szempontjából fontos összefüggéseket állapítson meg. Az adatok vizsgálata általában a jelenségek időbeli lefolyására, vagy nagyságrendi megoszlásuknak megállapítására irányulhat. (Az időbeli változások tanulmányozásának külön fejezete a látszólag teljesen szeszélyesen ingadozó vízjárási elemek szakaszosságának (periodicitásának) vizsgálata, ami újabban erősen fejlődik. A megbízható észlelési sorozatok hossza az előrehaladottabb államokban néhol a 200 évet is meghaladja már, az 50—80 éves sorozatok pedig elég gyakoriak úgy, hogy ezeknek a kutatásoknak ma már elegendő és megbízható alapja is van). Elméleti és gyakorlati követelmények gyakran teszik szükségessé különböző vízjárási elemek összefüggésének kutatását. Sor kerülhet továbbá bizonyos jelenségek térbeli kiterjedésének vizsgálatára is. 3. Számítási és rajzbeli módszerek. A statisztikai adatfeldolgozásnál számítási és rajzbeli módszerekkel dolgozhatunk. A rajznak kiváló előnye az áttekinthetőség, és a szemléletesség. Ami a számadatok halmazában teljesen elvész, azt, — alkalmasan választott ábrázolási mód esetén, —• a rajz szembeszökően emeli ki. A vonalalakok hasonlósága vagy ismétlődése törvényszerűség keresésére serkent már akkor, amikor a számok még semmit sem sejtetnek. Vonalak párhuzamossága, metszése olyan összefüggésekre mutat rá, amelyeket egyébként csak nehezen fedeznénk fel. Akkor, amikor az adatok száma igen nagy, a rajzbeli ábrázolás nehézkessé válik. Ilyenkor számítás útján tudunk áttekintést vinni anyagunkba, ha tudniillik egész adatcsoportokat néhány jellemző számértékkel helyettesítünk. Összehasonlításokra gyakran kényelmesebb eszközünk lesz a szám, mint a rajz. Végül pedig a rajz útmutatásai alapján keresett összefüggések tömör, egyértelmű kifejezésmódját is a mennyiségtan adja kezünkbe. Akkor tehát, amikor a következőkben a fentemlített vázlat nyomán ismertetem a vízrajzi adatfeldolgozás módszereit, nem választhatom élesen külön a számítási és rajzbeli eljárásokat. A maga helyén mindegyik egyformán jó szolgálatot tehet, az eszközöket a vizsgálatok természete és a mindenkori cél szabja meg. 4. A tanulmány célja. Minthogy célom különböző módszerek bemutatása, tanulmányom tulajdonképpen példák sorozata. A példák kiválasztása és kidolgozása igen fáradságos és időtrabló munka, ezért sok esetben megelégedtem idegen szerzőknek az irodalomban fellelt, külföldi viszonyokra vonatkozó tanulmányi eredményeivel. Mindazonáltal törekedtem arra, — noha ezt a módszertani szempontok nem tennék szükségessé, — hogy a lehetőség szerint a hazai viszonyokra és vízfolyásokra vonatkozó példákat közöljek. Ezeket jórészt magam dolgoztam ki.