Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Kun László: Vízügyeink nemzetközi szempontból nézve

364 azután a határ a Dráva hajózómedrének a középvonala egészen a drávaszabolcsi vasúti hídtól lefelé eső Gyűrűspusztáig, ahol a határ a Drávától eltér és alkotja az úgynevezett baranyai háromszöget. BEFEJEZÉS. Miután már a víziügyeinkre vonatkozó nemzetközi, valamint államközti egyezményeket ismertettük és könnyebb áttekintés végett azokat táblázatban is föltüntettük, meg kell emlékeznünk a már megalakult államközti bizottságokról is. Két államközti bizottságunk van, amelyek már mintegy 10 éve rendszeresen működnek, úgymint : a magyar-csehszlovák közös műszaki bizottság és a magyarromán vegyes műszaki bizottság. Az első — amint azt a magyar-csehszlovák egyezmény ismertetésénél említettük — kizárólag a Dunának és a Tiszának nemzetközi közös határszakaszain szükséges szabályozásokkal foglalkozik, míg a második minden fölmerülő víziügy elintézésére hivatott. A magyar-osztrák viszonylatban fölmerülő közösérdekű ügyeket a két állam szakértői állandó bizottság közbejötte nélkül intézik el. Ily bizottságra ebben a viszonylatban nincs is szükség. Érezhető azonban a vízügyi bizottság hiánya Magyarország és Jugoszlávia között. Erre a bizottságra pedig sok teendő várna folyamszabályozási szempontból, egyrészt ami a Mura és a Dráva nem nemzetközi határszakaszát, másrészt pedig ami a Dunatorkolatig terjedő nemzetközi Drávát illeti, amelyen a háború előtt jelentékeny hajóforgalom volt. Noha a Dráva és a Mura gyökeres szabályozására — véleményünk szerint — valószínűleg egyik államnak sincs pillanatnyilag pénze, mégis fölötte kívánatos volna egyfelől a felső szakaszokon néhány mellékág közös terv alapján való elzárása, abból a célból, hogy a sodorvonal állandó vándorlását a lehetőség szerint korlátozzuk, másfelől pedig a nemzetközi Dráva-szakasznak a hajózhatóvá tétele, amennyire a szerény anyagi viszonyok engedik. Végül sok kultúrmérnöki kérdést is megoldhatna egy ily bizottság, ha a kellő előfeltételek meglennének. Az államközti bizottságnak, az általuk hozott egyezményeknek és a jegyzőkönyvi megállapodásoknak igen fontos szerepük az, hogy lényegesen megkönnyítik a CRED-nek és a CID-nek a munkáját. A CID-ben a kimondottan vízügyi műszaki természetű kérdések letárgyalása aránylag simán történik, mert e bizottság föladata elsősorban a folyó nemzetközi szakaszán a hajózás biztosítása. Mivel pedig a Duna hajózási viszonyai kielégítőeknek minősíthetők, ezirányban a CID-nek sok elintéznivalója nincs. Nem akarjuk ezzel korántsem azt mondani, hogy a CID más ügyeket könnyűszerrel intéz el, sőt ellenkezőleg, rendkívül nehéz, legkülönbözőbb természetű problémák merülnek föl, amelyeknek elintézése sokszor majdnem elháríthatatlan akadályokba ütközik, azonban kétségtelen, hogy a műszaki kérdésekben eddig a megoldást a bizottság mindig hamarosan megtalálta. A CRED-ben ellenben úgyszólván kizárólag vízügyi műszaki kérdések kerülnek szőnyegre. Mindezeknek elintézése, az államközti bizottságok közbejötte nélkül nehézkes és szinte lehetetlen volna. Épp ezért a barátságos úton elintézhető kérdéseket az érdekelt államok egymás között intézik el és a CRED-del csupán